Infostart.hu
eur:
356.99
usd:
304.32
bux:
135138.83
2026. május 8. péntek Mihály
Group of young adults, photographed from above, on various painted tarmac surface, at sunrise.
Nyitókép: Klaus Vedfelt/Getty Images

A briteknél is leáldozik a „diverzitásállásoknak”, és ehhez Donald Trump sem kellett

Nagy-Britanniában drámai módon visszaestek az úgynevezett diverzitás–egyenlőség–inkluzivitás kérdésével foglalkozó állások, amit kommentátorok a „woke-ideológia” visszaszorulásának tartanak.

A brit álláskeresőknek minden egyes pályázat esetében végig kell menni a listán: mi az etnikumuk, mi az életkoruk, mi a születéskori nemük, milyen genderhez sorolják magukat, mi a szexuális orientációjuk, mi a vallásuk, és így tovább. Bár a mellékelt megjegyzés szerint ezeket az adatokat nem kapcsolják a jelentkezéshez, csak statisztikai célokat szolgálnak, a HR-osztályok évek óta harsogták, hogy egyenlő esélyeket akarnak teremteni a munkahelyen mindenféle hátterű dolgozónak.

Ami nem is baj, de feltűntek olyan munkaköri leírások is, amelyeket kifejeztetetten etnikai vagy egyéb kisebbségek tagjaira írtak ki, ami miatt felmerült a többségi társadalom tagjai elleni diszkrimináció vádja. A dolog fordított esetben el sem jutott volna az állás kiírásáig, mert azonnal szabályellenesnek minősült volna.

De nem csak a munkakörök leírásából sütött a sokak által egyszerűen woke-ideológiának nevezett szemlélet.

Egyes alkalmazóknál komplett diverzitásosztályok működtek, jól fizetett állásokkal. Úgy tűnik azonban, hogy ez az időszak lecsengőben van.

Az egyik kivétel a brit egészségügyi szolgálat, az NHS, ahol még mindig keresnek diverzitásügyi illetékeseket az országos átlagkereset dupláját elérő évi 90 ezer fontos állásra, ami átszámítva több mint 43 millió forint.

A The Telegraph és a londoni székhelyű Adzuna nevű álláskereső oldal közös elemzése szerint ugyanakkor az utóbbi három évben harmadára zuhantak az úgyenevezett diverzitás-munkakörök. Az Egyesült Államokban még drámaibb, 88 százalékos az ilyen munkakörök eltűnése, és a trend még Donald Trump újraválasztása, és az általa meghirdetett „hatékonysági” kampány előtt indult meg.

Amerikában és Nagy-Britanniában az úgynevezett DEI (a diverzitás–egyenlőség–inkluzivítás rövidítése) állások felére a tanárok között kerestek jelentkezőket, a munkák ötöde esetében pedig a személyzeti osztályok.

„A cégek korábban több millió fontot öntöttek a diverzitásprogramjaikba, és kifejezetten olyan munkaköröket hoztak létre, amelyek az ilyen munkahelyi kultúra erősítését voltak hivatottak segíteni, de már más szelek fújnak. Trump elnök fellépése és a nagy technológiai cégek, például a Meta és Amazon döntései nyomán, hogy felszámolják a DEI-állásokat” – mondta James Neave, az Adzuna álláskereső oldal adatszakértője.

Mindezek ellenére még lehet ilyen munkákra jelentkezni. Az egyik londoni banknál például évi 100-120 ezer fontos (48-58 millió forintos) fizetést kínálnak a szerencsés pályázónak. Egy jogásziroda is hasonló pénzt ígér.

Az elmúlt években több tanulmány is megjelent arról, hogy a sokszínű kollektívák hatékonyabbak és kreatívabbak; kérdés, hogy kell-e ehhez a pártfogoltak fizetését jóval meghaladó pénzért alkalmazott diverzitás-szakember?

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.08. péntek, 18:00
Navracsics Tibor
közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Pénzégető csapdába léptünk, csak most jöhet a közbelépés a négy nagytól

Pénzégető csapdába léptünk, csak most jöhet a közbelépés a négy nagytól

A négy meghatározó jegybank – az Európai Központi Bank, a Federal Reserve, a Bank of England és a Bank of Japan – áprilisban ugyan egyaránt változatlanul hagyta az irányadó kamatokat, ám a kamattartás mögött gyökeresen eltérő monetáris politikai helyzetek húzódnak meg – írja májusi elemzésében a BNP Paribas. A bank alapforgatókönyve júniusban három 25 bázispontos kamatemelést tart valószínűnek: az euróövezetben, az Egyesült Királyságban és Japánban, míg a Fed egyelőre külön pályán mozog. Az energiaársokk minden nagy gazdaságot érint, de eltérő dilemmákat okoz: az USA erősebb növekedésből és nettó szénhidrogén-exportőri pozícióból indul, míg az euróövezet, az Egyesült Királyság és Japán érzékenyebb a stagflációs kockázatokra. A júniusi döntéseket az határozhatja meg, hogy az addig érkező adatok mutatnak-e másodkörös inflációs hatásokat, vagyis az energiaársokk szélesebb körű átterjedését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×