Infostart.hu
eur:
387.17
usd:
333.54
bux:
0
2026. március 6. péntek Inez, Leonóra
Az ellenzéki, oroszbarátnak tartott SOR Párt támogatói tüntetnek az ország európai uniós integrációját támogató Dorin Recean kormányfő vezette kabinet és Maia Sandu elnök ellen Chisinauban 2023. február 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Dumitru Doru

Újabb területet szerezhet meg a jövő héten Vlagyimir Putyin

Ukrajnában aggódnak a Moszkva-barát moldovai szakadárok miatt. Kijev attól tart, hogy a hivatalosan Moldovához tartozó, úgynevezett Dnyeszteren túli terület lehet az újabb darab, amit Oroszország megszerez.

Veszélyes játékba kezdett Transzdnyisztria, azaz Moldova Dnyeszteren túli területe – írta a Jevropejszka Pravda című ukrán lap egy Ukrajnában nagy visszhangot kiváltott hír kapcsán.

A szovjet stílusú zászlóval és címerrel rendelkező, orosz ajkú körzet 1992, a Szovjetunió felbomlását követő rövid polgárháború óta nevezi magát önálló államnak és nem Moldova részének – bár a külvilág nem ismeri el. Ez a posztszovjet térség egyik „befagyott konfliktusa”.

2022 márciusában, nem sokkal a két éve indult ukrajnai invázió kezdete után az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése egy határozatban orosz katonai megszállás alatt álló területté nyilvánította.

Az ukrán média szerint az Ukrajnával határos körzetben az elmúlt évek során példátlan politikai eseményre készülnek. Február 28-án a „fővárosban”, Tiraszpolban megrendezik „az összes képviseleti szint” kongresszusát, azaz a parlamenti, a körzeti, városi és települési képviselők ülését. A hivatalos ok: a terület gazdasági gondjainak és Moldova állítólagos „blokádjának” a megvitatása. Ugyanakkor az eseményt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az orosz elnökválasztás előtti utolsó parlamenti beszédéhez időzítették.

A Jevropejszka Pravda szerint a transzdnyisztriai küldöttek egy olyan üzenetre készülnek, amelyben „felvételüket kérik” az Orosz Föderációba. A lap megemlíti, hogy 2006-ban, egy hasonló kongresszus a külvilág által el nem ismert népszavazáshoz vezetett a területen. Ezen a szavazók „97 százaléka az Oroszországhoz való jövőbeli csatlakozásra”, illetve ameddig ez nem lehetséges, „a függetlenség megőrzésére” szavazott.

Később „második állami zászlóvá” minősítették az orosz zászlót. Tavaly tovább mérgesedett a helyzet a nyugatorientált vezetésű Moldovával, amelynek a terület a nemzetközi jog szerint a része. A moldovai hatóságok megszüntették a transzdnyisztriai cégek „vámmentességét”. A szakadár parlament szerint ez „gazdasági katasztrófához” vezet. A kisszámú transzdnyisztriai ellenzéki képviselők egyike, Gennagyij Csorba az, aki szerint a kongresszus megfogalmazza az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló kérést.

Azt a Jevropejszka Pravda is elismeri, hogy ez nem sokat változtathat a helyzeten: a területnek nincs tengerpartja, nem határos Oroszországgal és Moszkva nem tud újabb erőket átdobni oda. A lap később pedig azt írta, hogy az ukrán katonai hírszerzés, a GRU közölte: információi szerint a képviselők nem tervezik, hogy Vlagyimir Putyinhoz fordulnak a terület Oroszországhoz való csatolása érdekében. „Ezt egyelőre nem lehet megerősíteni” – mondta Andrij Juszov, a GRU képviselője. Szerinte „moldovai belpolitikai ügyről van szó”, és a szakadár terület így próbál nyomást kifejteni Moldovára a gazdasági érdekei védelmében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: el akarnak minket takarítani, és ukránpárti kormányt akarnak Magyarországon

Orbán Viktor péntek reggel: el akarnak minket takarítani, és ukránpárti kormányt akarnak Magyarországon

Szerinte az ukránok „hamarabb fognak kifogyni a pénzből, mint mi az olajból”. Ha szerinte Magyarország gazdasági egyensúlya megrendül, állami eszközökkel be fognak avatkozni, volt már ilyen, „meg fogjuk védeni az elviselhetetlen energiaárakkal szemben a magyarokat”. Orbán Viktor szerint most arra is kell figyelni, hogy az ukránok nehogy kárt tegyenek a déli gázvezetékben, ahogy tették azt szerinte az Északi áramlat esetében. „A következő négy év jelszava a biztonság és a kimaradás a háborúból lesz” – mondta Orbán Viktor reggel a Kossuth Rádióban.

Iráni háború: bár fogynak a fegyverek, nem ezen fog múlni, meddig tartanak a harcok

Nyugati szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a háborúzó felek készletei ugyan fogynak, de ez egyáltalán nem rövidíti le a a konfliktust.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Eszeveszett rombolásba kezdett Irán, Trump nyilatkozott a szárazföldi offenzíváról, lángba borítja Izrael a perzsa államot - Híreink az iráni konfliktusról pénteken

Eszeveszett rombolásba kezdett Irán, Trump nyilatkozott a szárazföldi offenzíváról, lángba borítja Izrael a perzsa államot - Híreink az iráni konfliktusról pénteken

Irán továbbra is aktívan rakétázza majdnem az összes, vele szomszédos országot: Bahrein és Katar az éjszaka folyamán is támadás alatt állt, a teljesen semleges Azerbajdzsán tegnap kapott először dróntámadást. Donald Trump amerikai elnök eközben lehet, hogy mégis letett a szárazföldi invázió lehetőségéről. Az izraeli légierő folytatja az Irán elleni légicsapásokat, ezzel párhuzamosan pedig egyre több európai állam száll be a védekező műveletekbe: a legfrisebb csatlakozó a Trump által megfenyegetett Spanyolország, az ő hajóik Ciprust fogják védeni. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×