Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.95
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pixabay

Kelet-Európában feltűnt egy új jelölt a NATO-főtitkári posztra

Ki lesz az új NATO-főtitkár? Megnőttek Mark Rutte holland miniszterelnök esélyei, miután az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság mellett Franciaország és Németország is nyíltan őt támogatja. Időközben viszont felmerült egy alternatív jelölt neve.

Csütörtökön a NATO négy nagy tagállama is támogatásáról biztosította Mark Rutte holland miniszterelnököt – azaz őt szeretnék az ősszel távozó főtitkár Jens Stoltenberg helyén látni. Az Egyesült Államok mellett felsorakozott mögé Nagy-Britannia, valamint Franciaország és Németország, és méltató szavakkal írták le.

„Biden elnök határozottan támogatja Rutte miniszterelnök jelöltségét (.), mert mélyen átérzi a szövetség fontosságát és vezetése jól szolgálná a NATO-t ebben a kritikus pillanatban” – mondta egy amerikai illetékes. Berlinben „kiváló jelöltnek” nevezték Ruttét. A brit külügyminisztérium álláspontja szerint pedig „a NATO-ban mélyen tisztelik, erős ajánlólevéllel rendelkezik biztonsági és védelmi kérdésekben”.

Ruttével kapcsolatban egyébként felmerült, hogy a például a jelöltségtől eltántorított Ursula von der Leyenhez képest puhábban áll hozzá Moszkvához.

Esetleg még Donald Trump is „beleköthet”, ha újraválasztják amerikai elnöknek. Rutte idején Hollandia sokáig nem teljesítette azt a NATO-vállalást, hogy a hazai GDP 2 százalékára tornássza fel a katonai kiadásokat. Az Euractiv című kiadvány szerint ez mostanra „körülbelül” sikerült. Trump korábban radikális kijelentéseket tett arról, hogy nem tartaná be a NATO-tagok közös védelméről szóló 5. cikkelyt, sőt „bátorítaná Oroszországot, hogy támadja meg azokat, akik nem költenek eleget a védelemre”.

Egyes, meg nem nevezett kelet-európai országok „elégedetlenek” Ruttével mert „nem vette a fáradságot, hogy találkozzon velünk... nem tudjuk, mik a tervei Oroszország, Ukrajna, Moldova és Donald Trump kérdésében” – mondta egy kelet-európai diplomata a Politicónak.

Ezzel párhuzamosan

Románia informálta a szövetségeseket, hogy Klaus Ioannis államfőt jelöli a posztra

– írta a Bloomberg. Ahogy a hírügynökség fogalmaz: Bukarest „piszkavasat dugott a küllők közé”. Viszont források azt mondták neki: „a román kísérlet egyszerűen elhúzza a folyamatot, aminek a végén úgyis Rutte lesz a főtitkár”.

A NATO tagállamai a szövetség alapításának 75. évfordulójához időzített, április eleji brüsszeli csúcsig akarnak egyezségre jutni.

Rutte kapcsán az Euractiv megemlíti: a posztjáról idén távozó holland miniszterelnöknek jó kapcsolata van a brit, az EU-s és amerikai vezetőkkel, még Trumppal is. „Ne nyavajogjanak Trump miatt, inkább fokozzák Ukrajna védelmét” – üzente európai kollégáinak a napokban.

Más országok mellett Lengyelország még nem vallott színt a jelöltségéről, ahogy az Euractiv által „potenciális visszatartónak” nevezett Magyarország és Törökország sem.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×