Infostart.hu
eur:
367.87
usd:
335.45
bux:
143733.37
2026. november 18. szerda Jenő
Greenville, 2024. február 21.A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Donald Trump volt amerikai elnök a Fox News amerikai tévécsatorna pódiumbeszélgetésén a dél-karolinai Greenville-ben 2024. február 20-án. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Chris Carlson

Szenes Zoltán: Trump csak a kampánya miatt riogatja a NATO-tagállamokat

A volt vezérkari főnök azt mondta az InfoRádióban, hogy a szövetség halálát jelentené, ha a korábbi amerikai elnök szándékai megvalósulnának. Hozzátette: Donald Trump kijelentéseivel megkérdőjelezte a NATO alapjait, miközben az Egyesült Államoknak nagy szüksége van európai szövetségeseinek támogatására ahhoz, hogy megtarthassa globális hatalmi státuszát.

Az amerikai elnöki posztért ismét versenybe szálló Donald Trump nemrég arra bátorította az Ukrajnát megtámadó Oroszországot, hogy tegyen így a honvédelemre nem eleget keltő NATO-tagállamokkal szemben is. Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára és több európai NATO-tagállam elítélte a kijelentéseit, míg a Demokrata Párt egy új törvényben rögzítené, hogy az Egyesült Államok elnöke nem akadályozhatja a katonai szövetség működését.

A volt amerikai elnök egy dél-karolinai kampányrendezvényen úgy fogalmazott, hogy ha novemberben újra megválasztanák, nem segítené ki NATO-szövetségeseit abban az esetben, ha a GDP-jük két százalékát nem költik honvédelemre. A NATO főtitkára erre reagálva kijelentette: Donald Trump az ilyen megnyilatkozásaival „aláássa a katonai szövetség teljes biztonságát”. A korábbi amerikai elnök szavai több NATO-tagországban is nagy felháborodást és aggodalmat váltottak ki.

Donald Trump már korábban is tett hasonló nyilatkozatokat. Néhány évvel ezelőtt a NATO feloszlatásával fenyegette azokat a tagállamokat, amelyek túl kevés pénzzel járultak hozzá a közös védelemhez és költségekhez, de a nemzetközi közvéleményben inkább az a meghatározó álláspont, hogy ezek a megszólalások csak a kampánya részei, nem érdemes azokat komolyan venni.

A NATO-tagállamok 2014-ben döntöttek úgy, hogy tíz év alatt GDP-jük két százalékára emelik a katonai kiadások mértékét, amit elsősorban az amerikaiak nyomása és az egyre fenyegetőbb orosz–ukrán háború miatt tartottak szükségesnek a szövetséges országok.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök emlékeztetett: Donald Trump 2018-ban, elnöksége második évében nyolc nagyhatalom vezetőjének írt levelet, amelyben felszólította őket arra, hogy nagyobb összeggel járuljanak hozzá a katonai szövetség büdzséjéhez. A Magyar Hadtudományi Társaság elnöke az InfoRádióban elmondta: a NATO-tagországok védelmi miniszterei múlt héten tartottak ülést, amely után Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára kijelentette, hogy

eddig 18 ország érte el a már említett kétszázalékos GDP-arányt, és maga a NATO is elmondhatja magáról ugyanezt.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem professor emeritusa hozzátette: Donald Trump ominózus kijelentése a NATO feloszlatásának lehetőségéről, valamint az Oroszországnak címzett üzenet széles körben „borzolta a kedélyeket”, de Szenes Zoltán szerint számításba kell venni, hogy a volt amerikai elnök kampányeseményeken fogalmazott így. „Ezek a kijelentések az ő üzleti felfogását tükrözik, ugyanakkor az elnöksége idején igazából nem lehetett azt érezni, hogy bármilyen negatív következményei lennének ezeknek a megszólalásoknak az Egyesült Államokban” – jegyezte meg a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke.

Donald Trump kijelentései ugyanakkor hatalmas feszültséget és riadalmat keltettek a NATO európai tagállamaiban. Szenes Zoltán szerint

a „szövetség halálát jelentené”, ha a korábbi amerikai elnök szándéka megvalósulna.

Mint mondta, a szövetség ötödik cikkelye kimondja, hogy ha egy tagállamot vagy több országot támadás ér a NATO határain kívülről, az az egész NATO-t érintő támadás, ezért minden tagországnak kötelezően támogatnia kell a megtámadott felet.

Szenes Zoltán úgy véli, Donald Trump nemcsak egy kemény bírálatot fogalmazott meg azokkal az országokkal szemben, melyek még nem érték el a két százalékos kiadási tételt, hanem kvázi „megkérdőjelezte a NATO alapjait”, ezért véleménye szerint nem meglepő, hogy ennyire „rossz fogadtatása” volt Európában a dél-karolinai kampánybeszédének.

Szenes Zoltán végül hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak a globális hatalmi státuszának fenntartásához szüksége van európai szövetségeseinek támogatására is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×