eur:
394.08
usd:
370.9
bux:
67407.86
2024. április 15. hétfő Anasztázia, Tas
Greenville, 2024. február 21.A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Donald Trump volt amerikai elnök a Fox News amerikai tévécsatorna pódiumbeszélgetésén a dél-karolinai Greenville-ben 2024. február 20-án. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Chris Carlson

Szenes Zoltán: Trump csak a kampánya miatt riogatja a NATO-tagállamokat

A volt vezérkari főnök azt mondta az InfoRádióban, hogy a szövetség halálát jelentené, ha a korábbi amerikai elnök szándékai megvalósulnának. Hozzátette: Donald Trump kijelentéseivel megkérdőjelezte a NATO alapjait, miközben az Egyesült Államoknak nagy szüksége van európai szövetségeseinek támogatására ahhoz, hogy megtarthassa globális hatalmi státuszát.

Az amerikai elnöki posztért ismét versenybe szálló Donald Trump nemrég arra bátorította az Ukrajnát megtámadó Oroszországot, hogy tegyen így a honvédelemre nem eleget keltő NATO-tagállamokkal szemben is. Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára és több európai NATO-tagállam elítélte a kijelentéseit, míg a Demokrata Párt egy új törvényben rögzítené, hogy az Egyesült Államok elnöke nem akadályozhatja a katonai szövetség működését.

A volt amerikai elnök egy dél-karolinai kampányrendezvényen úgy fogalmazott, hogy ha novemberben újra megválasztanák, nem segítené ki NATO-szövetségeseit abban az esetben, ha a GDP-jük két százalékát nem költik honvédelemre. A NATO főtitkára erre reagálva kijelentette: Donald Trump az ilyen megnyilatkozásaival „aláássa a katonai szövetség teljes biztonságát”. A korábbi amerikai elnök szavai több NATO-tagországban is nagy felháborodást és aggodalmat váltottak ki.

Donald Trump már korábban is tett hasonló nyilatkozatokat. Néhány évvel ezelőtt a NATO feloszlatásával fenyegette azokat a tagállamokat, amelyek túl kevés pénzzel járultak hozzá a közös védelemhez és költségekhez, de a nemzetközi közvéleményben inkább az a meghatározó álláspont, hogy ezek a megszólalások csak a kampánya részei, nem érdemes azokat komolyan venni.

A NATO-tagállamok 2014-ben döntöttek úgy, hogy tíz év alatt GDP-jük két százalékára emelik a katonai kiadások mértékét, amit elsősorban az amerikaiak nyomása és az egyre fenyegetőbb orosz–ukrán háború miatt tartottak szükségesnek a szövetséges országok.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök emlékeztetett: Donald Trump 2018-ban, elnöksége második évében nyolc nagyhatalom vezetőjének írt levelet, amelyben felszólította őket arra, hogy nagyobb összeggel járuljanak hozzá a katonai szövetség büdzséjéhez. A Magyar Hadtudományi Társaság elnöke az InfoRádióban elmondta: a NATO-tagországok védelmi miniszterei múlt héten tartottak ülést, amely után Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára kijelentette, hogy

eddig 18 ország érte el a már említett kétszázalékos GDP-arányt, és maga a NATO is elmondhatja magáról ugyanezt.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem professor emeritusa hozzátette: Donald Trump ominózus kijelentése a NATO feloszlatásának lehetőségéről, valamint az Oroszországnak címzett üzenet széles körben „borzolta a kedélyeket”, de Szenes Zoltán szerint számításba kell venni, hogy a volt amerikai elnök kampányeseményeken fogalmazott így. „Ezek a kijelentések az ő üzleti felfogását tükrözik, ugyanakkor az elnöksége idején igazából nem lehetett azt érezni, hogy bármilyen negatív következményei lennének ezeknek a megszólalásoknak az Egyesült Államokban” – jegyezte meg a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke.

Donald Trump kijelentései ugyanakkor hatalmas feszültséget és riadalmat keltettek a NATO európai tagállamaiban. Szenes Zoltán szerint

a „szövetség halálát jelentené”, ha a korábbi amerikai elnök szándéka megvalósulna.

Mint mondta, a szövetség ötödik cikkelye kimondja, hogy ha egy tagállamot vagy több országot támadás ér a NATO határain kívülről, az az egész NATO-t érintő támadás, ezért minden tagországnak kötelezően támogatnia kell a megtámadott felet.

Szenes Zoltán úgy véli, Donald Trump nemcsak egy kemény bírálatot fogalmazott meg azokkal az országokkal szemben, melyek még nem érték el a két százalékos kiadási tételt, hanem kvázi „megkérdőjelezte a NATO alapjait”, ezért véleménye szerint nem meglepő, hogy ennyire „rossz fogadtatása” volt Európában a dél-karolinai kampánybeszédének.

Szenes Zoltán végül hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak a globális hatalmi státuszának fenntartásához szüksége van európai szövetségeseinek támogatására is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Folytatódik az osztrák–orosz kémháború: kölcsönös kiutasítások és vádaskodások

Folytatódik az osztrák–orosz kémháború: kölcsönös kiutasítások és vádaskodások

Márciusban Ausztria utasított ki két orosz diplomatát, Oroszország ezt nem sokáig hagyta válasz nélkül. Ezúttal egy osztrák diplomatát nyilvánítottak nemkívánatos személynek. Közben Bécsben tovább folyik a vizsgálat a korábbi osztrák alkotmányvédelmi hivatal egy volt munkatársa ellen, akit azzal vádolnak, hogy titkos adatokat továbbított az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.16. kedd, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Csúnya a lett a nap vége az amerikai tőzsdéken

Csúnya a lett a nap vége az amerikai tőzsdéken

A fokozódó geopolitikai feszültségek nyomást gyakoroltak ma reggel az ázsiai tőzsdékre, az irányadó európai indexek azonban emelkedésekkel nyitottak, és napközben is kitartottak a pluszok. Az energiaszektor gyengélkedik ma az olajár esésével együtt, míg az ipari vállalatok részvényei felülteljesítők. A magyar piac követte napközben az európai tőzsdéket, kisebb pluszban áll egész nap a BUX, a blue chipek közül csak a Richter esett ma. A tengerentúlon ehhez képest jelentős hangulatromlást láttunk annak ellenére, hogy a kereskedés első részében még emelkedésben voltak a tőzsdék. Hasonló témákkal is foglalkozunk a május 16-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Regisztráció és jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×