Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
335.24
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
GAZA CITY, GAZA - OCTOBER 23: (EDITORS NOTE: Image depicts graphic content) Children injured after Israeli attacks, are taken to Al-Shifa Hospital as Israeli attacks continue on 17th day of clashes in Gaza City, Gaza on October 23, 2023. (Photo by Ali Jadallah/Anadolu via Getty Images)
Nyitókép: Ali Jadallah/Anadolu/Getty Images)

Izrael behatolt a fő gázai kórházba – megindult a nagy nyilatkozatháború

Az izraeli hadsereg behatolt a gázai al-Sifa kórházba és ott – a Hamász terroristái után kutatva – kihallgatja a betegeket és dolgozókat. Előzőleg az Egyesült Államok is megerősítette azt az izraeli állítást, hogy a kórház alatt találhatók a Hamász alagútjai és bunkerjei – amit palesztin oldalról elutasítanak.

Katonák támadnak vagy vesznek körül egy kórházat. Szíriától Ukrajnáig ez egy visszatérő eleme a valódi harcok mellett futó propagandaháborúnak. Az izraeli hadsereg most azt közölte, hogy nemcsak körbevette, de immár egy „percíz és célzott műveletben” be is hatolt a Gázai övezet fő kórházába, az al-Sifába.

A palesztinokkal szimpatizáló posztolók gyorsan olyan híreket kezdtek terjeszteni, hogy az izraeliek felrobbantottak egy gyógyszerraktárat, és a folyosókon kiabálva és lövöldözve kutattak a Hamász-harcosok után. És azt is, hogy maga „a cionista entitás” még megszálló erőként, 1983-ban épített bunkert a kórház alá, és most ezt használják indokként.

Tömegsír a kórház udvarán

Az izraeliek – és Washington – szerint az október 7-i, Dél-Izraelben elkövetett és Gázában ünnepelt mészárlást végrehajtó Hamász fegyvereket tárol az egészségügyi intézményben. Alatta pedig ott található sokat emlegetett, kiterjedt alagút- és bunkerrendszere.

A kórházi illetékesek szerint – Izrael megjegyzése: az egészségügy a Hamász kezében van – a hétvégén leállt az intézmény működése. A nyugati sajtóban is címlapokon voltak a képek a veszélyben lévő koraszülött palesztin csecsemőkről – amire Izrael a PR-csatában azzal reagált, hogy inkubátorokat vitt a kórházba.

Továbbá üzemanyagot is a generátoroknak, de azt állítása szerint a Hamász nem engedte be. És a palesztinok azt is állították, hogy a katonák amúgy is csak mindössze egyórányi áramtermelésre elegendő üzemanyaggal jelentek meg.

A kórházi behatolás hatalmas aggodalmat keltett az izraeli offenzívától fenyegetett palesztin lakosságért aggódók körében. Az intézményben nemcsak betegek, hanem több ezer civil zsúfolódott össze, akik az izraeli bombázások elől menekültek be.

A médiának nyilatkozók azt mondták, hogy a komplexumot „belengi a halál szaga”, mivel – állításuk szerint – az izraeli mesterlövészek miatt félnek eltemetni a halottakat. Ennek ellenére a héten kiástak egy tömegsírt és oda temettek 179 embert. A kórház igazgatója, Mohamed Abu Szalmija szerint 29 beteg halt meg az intenzív osztályról és további hét csecsemő.

Palesztin állítás: "Evakuálni kellett a betegeket"

A kórházi behatolás után nyilatkozott – egy másik helyszínről, a körülbelül 20 kilométerre, délre fektő Han Júniszból – a gázai kórházak főigazgatója, Mohamed Zakút. Ő azt állította, hogy, hogy 650 beteget – köztük 22-t az intenzív osztályról – evakuálni kellett. (Az Al-Dzsazíra pedig azt, hogy az izraeliek „kiszorították az embereket” a kórházból.) Ezenkívül "400 kórházi dolgozót is el kell vinni és 36 koraszülött csecsemő végveszélyben van" – mondta a gázai illetékes, mindez az inkubátorokról szóló izraeli állítás ellenére.

Az izraeliek egy videóval próbálták bizonyítani, hogy segítenek a betegeknek azzal, hogy eszközöket vittek a kórházba:

A szerdai hír nyomán bocsánatkérésre kényszerült a BBC, amely először azt állította, hogy „Izrael az egészségügyi dolgozókat és az arabul beszélőket vette célba” – ezt gyorsan kijavították, mivel Izrael azt állította, hogy „saját egészségügyi dolgozókat és arabul beszélőket vitt a kórházba”.

A Times of Israel című lap közben szerdán idézett egy név nélkül nyilatkozó magasrangú katonai vezetőt, aki szerint a hadseregnek „konkrét bizonyítékai” vannak, hogy a Hamász katonai létesítményként használja a kórházat – sőt, szavai szerint „terrorista főhadiszállásként”.

Részleteket nem közölt, viszont egyes médiumok szerint az izraeliek fegyvereket találtak – ami ismét csak egy olyan tény, amit a propaganda háborúban fel lehet használni, hiszen lehet szó néhány géppisztolyról, de lehet szó komolyabbról is.

A konkrétumokról szerda délutánig nem érkezett hír.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×