eur:
406.61
usd:
378.12
bux:
76576.72
2024. november 7. csütörtök Rezső
Robert Fico, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt vezetője sajtótájékoztatót tart Pozsonyban 2020. március 1-jén. Fico pártja 18,29 százalékkal második helyet szerzett.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

A szlovák kormány kinevezésénél komoly döccenők lehetnek

A koalíciós szerződés aláírásával teljesült annak a feltétele, hogy Robert Fico megszerezze a szlovák parlament többségi támogatását a kormányának.

A Smer elnöke szeretné, ha a képviselők legkésőbb november 17-ig szavaznának a programnyilatkozatról. Az ellenzék szerint Szlovákia külpolitikai irányultságának veszélybe sodrása lesz az új kormány fő jellemzője.

Robert Fico abban az esetben tartja reálisnak a november 17-i dátumot, ha a jövő héten sor kerül a kormány kinevezésére. A kormányalakítást bizonyos mértékben még lassíthatja Zuzana Čaputová köztársasági elnök. Azt már az államfő is elismerte, hogy Fico teljesítette a kormányalakítási megbízatását, de a kabinet kinevezése még hátra van. Az alkotmány alapján ugyanis az elnök nem köteles bárkit kinevezni miniszterré, akit a pártok javasolnak. Nagy mozgástere azonban nincs, és alaposan meg kell indokolnia, hogy mi a problémája az adott jelölttel.

Robert Fico úgy érzi, hogy a kormánya kinevezése nem lesz problémamentes, ezért már szombaton támadást indított az államfő ellen, azzal vádolva őt, hogy fékezi a kormány megalakulását.

Martin Strižinec elnöki szóvivő elmondta, az államfő készen áll a további lépések megtételére, ezekről akkor nyilatkozik, miután ismertették vele a miniszterjelöltek nevét. Egyelőre azonban még nem kapta meg a jelöltek listáját. A szlovák koalíciós pártok, a Smer, a Hlas és az SNS, vagyis a Szlovák Nemzeti Párt vezetői hétfőn írták alá a koalíciós szerződést.

A prioritások egyikeként Robert Fico azt jelölte meg, hogy 2027-ig emelkedjen az életszínvonal és a reálbérek. Leszögezte azt is, hogy nem változik az ország külpolitikai irányultsága. „Az a Szlovák Köztársaság európai uniós és NATO-tagságán alapszik, de a nemzetállami érdekek nagyon határozott megvédése mellett” – jelentette ki Fico. Hozzátette, a külügyminisztérium már nem idegen hatalmak szóvivője, hanem a szlovák érdekek képviselője lesz.

„Szlovák külpolitikát fogunk csinálni, az egészséges hazafiasság erősítésével, a szuverenitásunk erősítésével”

– fűzte hozzá. Robert Fico azt akarja, hogy Szlovákia megbízható partner legyen, ugyanakkor legyen bátorsága is elutasítani azokat a javaslatokat, amelyek ártanak az érdekeinek.

Az ellenzék ezzel szemben úgy látja, hogy Szlovákia külpolitikai irányultságának veszélybe sodrása lesz az új kormány fő jellemzője. Az OĽaNO párt megválasztott parlamenti képviselője, Michal Šipoš szerint Robert Fico miniszterelnökként csak a sarokban fog üldögélni az európai uniós csúcstalálkozókon, a külpolitikába nem lesz beleszólása. „Megtűrt ország leszünk az unióban. Fico igyekszik eljátszani a választóinak, hogy mekkora vagány, idehaza az izmait mutogatja majd, de ha kimegy Brüsszelbe, valahol oldalt, a sarokban fog álldogálni és pislogni, hogy mi történik” – mondta Šipoš. Tomáš Valášek, az ugyancsak ellenzéki Progresszív Szlovákia képviselője hozzátette, „ha Szlovákia elszigetelődik az EU-ban, akkor nem tudja majd a saját érdekeit érvényesíteni és befolyásolni a folyamatokat.”

Címlapról ajánljuk
Könyörtelen valóság: így néz ki a szlovák nyelvtörvény-módosítás

Könyörtelen valóság: így néz ki a szlovák nyelvtörvény-módosítás

Kiszivárgott a szlovák kulturális tárca által tervezett nyelvtörvény-módosítás normaszövege. A tervezet egyelőre nem végleges, de a Napunk hírportál által közölt részletek alapján a módosítás a Szlovákiában élő nemzetiségek, így a felvidéki magyarok számára is jelentős hátrányokkal járna. A Magyar Szövetség szerint „elvadult ötlethalmazról” van szó.

Szakértő Trump gazdaságpolitikájáról: az amerikai-kínai kereskedelmi háború globális eszkalációjára lehet számítani

Az elnökség első száz napjában az elsődleges feladat az árszínvonal csökkentése lehet - vélekedett az InfoRádióban Horváth Sebestyén az Oeconomus Gadzaságkutató Alapítvány kutatója. Szerinte nincs miért félni Európában a második Trump-regnálástól, azonban az amerikai-kínai kereskedelmi viszony okozhat még gondokat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.07. csütörtök, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai elnökválasztás 2024: Trump hatalmasat győzött, de még tart a Képviselőházért vívott harc

Amerikai elnökválasztás 2024: Trump hatalmasat győzött, de még tart a Képviselőházért vívott harc

A mai nappal pont került a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldőlt, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak fogják hívni. Trump hatalmas lendülettel indult: behúzta Észak-Karolinát és Georgiát is, magyar idő szerint szerda reggel 7:20 körül Pennsylvaniát is megnyerte, ezzel győzött a választáson. Később az összesítés alapján világossá vált: Trump minden billegő államot megnyert. Úgy néz ki, a törvényhozásban is többsége lehet a Republikánus Pártnak, de még tart a számlálás. A szenátust már behúzták a republikánusok. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×