Infostart.hu
eur:
363.08
usd:
322.54
bux:
144480.23
2026. október 16. péntek Gál
Robert Fico, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt vezetője sajtótájékoztatót tart Pozsonyban 2020. március 1-jén. Fico pártja 18,29 százalékkal második helyet szerzett.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

A szlovák kormány kinevezésénél komoly döccenők lehetnek

A koalíciós szerződés aláírásával teljesült annak a feltétele, hogy Robert Fico megszerezze a szlovák parlament többségi támogatását a kormányának.

A Smer elnöke szeretné, ha a képviselők legkésőbb november 17-ig szavaznának a programnyilatkozatról. Az ellenzék szerint Szlovákia külpolitikai irányultságának veszélybe sodrása lesz az új kormány fő jellemzője.

Robert Fico abban az esetben tartja reálisnak a november 17-i dátumot, ha a jövő héten sor kerül a kormány kinevezésére. A kormányalakítást bizonyos mértékben még lassíthatja Zuzana Čaputová köztársasági elnök. Azt már az államfő is elismerte, hogy Fico teljesítette a kormányalakítási megbízatását, de a kabinet kinevezése még hátra van. Az alkotmány alapján ugyanis az elnök nem köteles bárkit kinevezni miniszterré, akit a pártok javasolnak. Nagy mozgástere azonban nincs, és alaposan meg kell indokolnia, hogy mi a problémája az adott jelölttel.

Robert Fico úgy érzi, hogy a kormánya kinevezése nem lesz problémamentes, ezért már szombaton támadást indított az államfő ellen, azzal vádolva őt, hogy fékezi a kormány megalakulását.

Martin Strižinec elnöki szóvivő elmondta, az államfő készen áll a további lépések megtételére, ezekről akkor nyilatkozik, miután ismertették vele a miniszterjelöltek nevét. Egyelőre azonban még nem kapta meg a jelöltek listáját. A szlovák koalíciós pártok, a Smer, a Hlas és az SNS, vagyis a Szlovák Nemzeti Párt vezetői hétfőn írták alá a koalíciós szerződést.

A prioritások egyikeként Robert Fico azt jelölte meg, hogy 2027-ig emelkedjen az életszínvonal és a reálbérek. Leszögezte azt is, hogy nem változik az ország külpolitikai irányultsága. „Az a Szlovák Köztársaság európai uniós és NATO-tagságán alapszik, de a nemzetállami érdekek nagyon határozott megvédése mellett” – jelentette ki Fico. Hozzátette, a külügyminisztérium már nem idegen hatalmak szóvivője, hanem a szlovák érdekek képviselője lesz.

„Szlovák külpolitikát fogunk csinálni, az egészséges hazafiasság erősítésével, a szuverenitásunk erősítésével”

– fűzte hozzá. Robert Fico azt akarja, hogy Szlovákia megbízható partner legyen, ugyanakkor legyen bátorsága is elutasítani azokat a javaslatokat, amelyek ártanak az érdekeinek.

Az ellenzék ezzel szemben úgy látja, hogy Szlovákia külpolitikai irányultságának veszélybe sodrása lesz az új kormány fő jellemzője. Az OĽaNO párt megválasztott parlamenti képviselője, Michal Šipoš szerint Robert Fico miniszterelnökként csak a sarokban fog üldögélni az európai uniós csúcstalálkozókon, a külpolitikába nem lesz beleszólása. „Megtűrt ország leszünk az unióban. Fico igyekszik eljátszani a választóinak, hogy mekkora vagány, idehaza az izmait mutogatja majd, de ha kimegy Brüsszelbe, valahol oldalt, a sarokban fog álldogálni és pislogni, hogy mi történik” – mondta Šipoš. Tomáš Valášek, az ugyancsak ellenzéki Progresszív Szlovákia képviselője hozzátette, „ha Szlovákia elszigetelődik az EU-ban, akkor nem tudja majd a saját érdekeit érvényesíteni és befolyásolni a folyamatokat.”

Címlapról ajánljuk
Mekkora zakó vár Donald Trumpra a félidős választásokon? – Csizmazia Gábor az Arénában

Mekkora zakó vár Donald Trumpra a félidős választásokon? – Csizmazia Gábor az Arénában

Az Amerikai Egyesült Államokban a félidős választások eredetileg nem az elnök megítéléséről szólnának, a gyakorlatban azonban régóta politikai népszavazásként működnek az aktuális elnök teljesítményéről, most különösen is így lesz ez – tette világossá az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa.

Az EU-csúcs árnyékában – Nem elég, hogy lassú az EU gépezete, most van „mindenhol” választás is

Uniós versenyképesség, energiapiaci helyzet, migráció és költségvetés az aktuális témák a kétnapos uniós csúcson Brüsszelben. Az első napon már túl vagyunk, mi várható a folytatásban? Ezt kérdezte az InfoRádió Gálik Zoltántól, a Corvinus Egyetem docensétől.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
Felborult az időjárás: Spanyolországban melegebb volt szeptemberben, mint nyáron

Felborult az időjárás: Spanyolországban melegebb volt szeptemberben, mint nyáron

Spanyolországban az elmúlt 65 évben nem volt olyan meleg szeptember, mint idén, amely a spanyol meteorológiai szolgálat (Aemet) szerint egy hónappal meghosszabbította a nyarat. A havi átlaghőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ami 3,4 fokkal haladta meg a megszokott értéket, és 0,7 fokkal döntötte meg az 1987-es rekordot. Először fordult elő, hogy a szeptemberi átlag magasabb lett a nyári átlagnál, a hónap eleji hőhullám idején pedig Andalúziában 44,4 fokot is mértek. Mivel a csapadék a szokásosnak csupán 36 százaléka volt, az Aemet szélsőséges hónapnak minősítette az idei szeptembert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×