Infostart.hu
eur:
378.32
usd:
320.86
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
MQ-9 Reaper, amerikai harci drón. Fotó: Twitter
Nyitókép: Fotó: Twitter

Új csapásmérő drónt mutatott be Irán, Izrael is célpont lehet

Irán bemutatta az amerikai Reaperre nagyon hasonlító új harci drónját, amely állítása szerint 24 órán át tud a levegőben maradni és amivel Izraelt is tudja fenyegetni. Mint egy mérnöki szakportál megjegyezte: a hír alapján úgy tűnik, már két ország is képes volt lemásolni az amerikai eszközt.

Az Amerika közel-keleti háborúiból ismert MQ-9 drón, a Reaper félelmetes harci eszköz, sokáig tudja nagy magasságból követni célpontját, mielőtt lecsapna rá. Nem hiába jelenti a neve azt, hogy „a kaszás”.

Irán most azt sejteti, hogy megalkotta a saját változatát – egyes kommentátorok szerint visszafejtette és lemásolta a Reapert –, és hogy a Mohazser-10 (magyarul bevándorló) akár 2000 kilométerre is képes elrepülni.

Az IRNA iráni hírügynökség szerint a Mohazser-10 450 liternyi üzemanyaggal és 300 kilogrammot kitevő fegyverzettel tud felszállni, maximális sebessége pedig 210 km/óra.

Az Interesting Engineering nevű mérnöki portál szerint Teherán Reaper lemásolásával olyan helyzetbe került, hogy a nyugati részéről felszálló ilyen drónjai elérhetik Izraelt.

Az iráni védelmi minisztérium keddi ünnepélyes bemutatóján ott voltak Ebrahim Raíszi iráni elnök mellett a hadsereg és a befolyásos Forradalmi Gárda vezetői. Megtekinthették, ahogy a hazai gyártású drón felszáll egy kifutópályáról és felderítést végez.

Gyártója szerint a Mohazser-10 nemcsak különböző fegyvereket, de radarelhárító, elektronikus megfigyelési eszközöket és kamerát is szállíthat.

„Ma Irán határozottan belépett a technológiailag fejlett országok közé” – mondta büszkén Raíszi elnök, aki – utalva arra, hogy Irán nagyobb fegyverexportőrré válthat – hozzátette: „eddig fogyasztóként láttak bennünket, most viszont már gyártóként”.

Az eseményről tudósító AP hírügynökség megjegyezte, hogy nem tudja megerősíteni az irániak állításait, de hozzátette: a nagy hatótávú drónoknak földi központokra és műholdas kommunikációra van szükségük.

Tudósítók szerint arra sincs bizonyíték, hogy Irán kezébe került volna egy Reaper és így azt pontosan le tudták másolni. Viszont más amerikai drónokat vagy azok roncsait megszerezték. (2011-ben területére berepülő RQ-170 Sentinel-t foglalt le, nyolc évvel később RQ-4A Global Hawk-ot lőtt le a tenger felett). A Reaper lemásolása ugyanakkor jelképes lenne Iránnak: az Egyesült Államok egy ilyen drónnal ölte meg 2020-ban a Bagdadba látogató Kaszem Szolejmani vezető iráni tábornokot.

Az új drón híre azért lehet aggasztó az Egyesült Államoknak és a nyugati szövetségeseknek, mert Iránról úgy tartják, hogy drónokat szállít Oroszországnak, amely Ukrajna ellen veti be azokat. Irán ezt tagadja. Egyes nyugati médiumok szerint a háború kezdete óta Irán több drónt csempészett hajókon és az állami légitársaság gépein Oroszországba. De még ha nem is szállít, állítások szerint Oroszországban iráni drónokat szerelnek össze.

Az amerikai Reaper drónra hasonlító eszközt mutatott be júliusban Észak-Korea is.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×