Infostart.hu
eur:
385
usd:
328.34
bux:
121282.66
2026. január 21. szerda Ágnes
Long exposure cityscape of illuminated Bratislava downtown with light trails on motorway and tall UFO tower at night
Nyitókép: Sergey Alimov / Getty

Nem Magyarországon a legnehezebb lakáshoz jutni az Európai Unióban, hanem a szomszédban

Egy szlovák állampolgár 14 évnyi átlagfizetéséből tud új lakást vásárolni. A Deloitte könyvvizsgáló cég lakáspiaci felmérése szerint ez a legmagasabb adat az Európai Unióban. Az európai fővárosok közül Pozsonyban kerülnek a legtöbbe a lakások Amszterdam után.

A Deloitte könyvvizsgáló társaság ismét feltérképezte, az egyes országokban mennyit kell dolgozni ahhoz, hogy valaki önerőből, hitelfelvétel nélkül saját lakáshoz jusson. Az eredményről a pozsonyi Új Szó napilap számolt be. A piackutató a 27 európai uniós tagállam 76 városát vette górcső alá, és a végeredmény Szlovákia szempontjából nem biztató.

Dagmar Yoder, a Deloitte szlovákiai helyi partnere és ügyvédje arról számolt be, hogy „a vizsgált országok közül a szlovákiai ingatlanvásárlók vannak a legnehezebb helyzetben, ha a helyi átlagbérből szeretnék összespórolni a pénzt egy új, 70 négyzetméteres lakás vásárlására. Szlovákiában ehhez egész pontosan 14 éves bruttó bérre van szükség, ami közel másfél évvel hosszabb idő az egy évvel korábbihoz képest.

Szlovákiának ezzel sikerült leköröznie az idén második helyre szoruló Csehországot, ahol az említett lakás megvételére 13 éves ottani bérre van szükség. A rangsor másik végén Belgium és Norvégia áll, amelyek polgárainak kevesebb mint ötéves bruttó bérre van szükségük ahhoz, hogy saját lakást vásároljanak.

Az európai fővárosok összehasonlításában Oslo és Róma van a legjobb helyzetben. A norvég és az olasz fővárosban már kevesebb mint 8 éves átlagbér is elegendő ahhoz, hogy valaki lakást tudjon vásárolni. Szlovákia e tekintetben szintén a sor végén kullog. Pozsony ugyanis a második legdrágább városnak számít az első helyen szereplő Amszterdam után. Egy új, átlagos méretű lakáshoz a szlovák fővárosban élőknek 14 és fél évet kell dolgozniuk.

„Szlovákiában számos negatív tendencia figyelhető meg a lakhatás megfizethetőségével, a jelzáloghitel-kamatok emelkedésével és a lakásépítés intenzitásával kapcsolatban. Az elmúlt két évben a lakásépítés üteme két százalékkal csökkent, tavaly így összesen alig több mint 20 ezer új lakást adtak át” – közölte a Deloitte.

A piackutató felmérése szerint tavaly szinte minden európai országnak példátlan kihívásokkal kellett szembenéznie az Ukrajnában zajló háború, valamint az energiaköltségek, az építőanyagárak és a kamatlábak gyors növekedése miatt. Ez az új lakások átlagos tranzakciós árain is meglátszott.

Szlovákiában a négyzetméterenkénti átlagár 3156 euró (1,2 millió forint), ami nagyjából 19 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A bérleti díjak szempontjából Dublin kiszorította Párizst a legdrágább európai városok közül. Az ír főváros lakói közel 33 euró/négyzetméter havi bérleti díjat fizetnek. A másik oldalon három bolgár város, Burgasz, Szófia és Várna áll, ahol egy lakás havi bérleti díja kevesebb mint 5 euró/négyzetméter. Pozsony nagyjából a rangsor közepén helyezkedik el, tavaly itt az átlagos havi bérleti díj 12 euró/négyzetméter volt.

Címlapról ajánljuk
Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Az a focista válik igazán meghatározó szereplővé – főleg Angliában –, aki időben felveszi a ritmust, jól beilleszkedik, sokan követik őt a közösségi platformokon és tömegesen megvásárolják a mezét – mondta az InfoRádióban a sportközgazdász. Úgy véli, a Tóth Alexéhez hasonló transzferekhez komoly nemzetközi kapcsolatok szükségesek, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy sportmenedzsment szempontjából is sokat fejlődött a magyar futball.

Agrárkamara: a Mercosur-megállapodás csak az egyik tragédia, amely a mezőgazdaságra zúdul

Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külügyekért felelős alelnöke az InfoRádióban kedden elmondta, egy hete még semmi esélyt nem adott volna, hogy a gazdák nyomásgyakorlása eredményt hoz, de egy hét alatt jelentős változás történt az európai közvéleményben.
Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Rég látott leolvadást tapasztalhattak a keddi kereskedésben a befektetők. Nagyon úgy tűnik, hogy ezúttal is a geopolitikai fejlemények határozzák meg a befektetők hangulatát és Donald Trump amerikai elnök megint hathatósan tett (Grönland, vámok, új kereskedelmi háború) azért, hogy hivatalba lépésének első évfordulóján emlékezzenek rá, a piacok és a befektetők egyaránt. A részvényeket mindenhol adták a befektetők, a volatilitást jelző index látványosan megmozdult, a dollárt ütni kezdték, az amerikai kötvényhozamok emelkednek, az arany új csúcsra menetelt. A "Sell America" kereskedési stratégia megint felsejlik, ilyen legutóbb tavaly áprilisban történt, Trump vámbejelentéseinek idején.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×