Infostart.hu
eur:
364.91
usd:
309.74
bux:
136260.36
2026. április 16. csütörtök Csongor
Long exposure cityscape of illuminated Bratislava downtown with light trails on motorway and tall UFO tower at night
Nyitókép: Sergey Alimov / Getty

Nem Magyarországon a legnehezebb lakáshoz jutni az Európai Unióban, hanem a szomszédban

Egy szlovák állampolgár 14 évnyi átlagfizetéséből tud új lakást vásárolni. A Deloitte könyvvizsgáló cég lakáspiaci felmérése szerint ez a legmagasabb adat az Európai Unióban. Az európai fővárosok közül Pozsonyban kerülnek a legtöbbe a lakások Amszterdam után.

A Deloitte könyvvizsgáló társaság ismét feltérképezte, az egyes országokban mennyit kell dolgozni ahhoz, hogy valaki önerőből, hitelfelvétel nélkül saját lakáshoz jusson. Az eredményről a pozsonyi Új Szó napilap számolt be. A piackutató a 27 európai uniós tagállam 76 városát vette górcső alá, és a végeredmény Szlovákia szempontjából nem biztató.

Dagmar Yoder, a Deloitte szlovákiai helyi partnere és ügyvédje arról számolt be, hogy „a vizsgált országok közül a szlovákiai ingatlanvásárlók vannak a legnehezebb helyzetben, ha a helyi átlagbérből szeretnék összespórolni a pénzt egy új, 70 négyzetméteres lakás vásárlására. Szlovákiában ehhez egész pontosan 14 éves bruttó bérre van szükség, ami közel másfél évvel hosszabb idő az egy évvel korábbihoz képest.

Szlovákiának ezzel sikerült leköröznie az idén második helyre szoruló Csehországot, ahol az említett lakás megvételére 13 éves ottani bérre van szükség. A rangsor másik végén Belgium és Norvégia áll, amelyek polgárainak kevesebb mint ötéves bruttó bérre van szükségük ahhoz, hogy saját lakást vásároljanak.

Az európai fővárosok összehasonlításában Oslo és Róma van a legjobb helyzetben. A norvég és az olasz fővárosban már kevesebb mint 8 éves átlagbér is elegendő ahhoz, hogy valaki lakást tudjon vásárolni. Szlovákia e tekintetben szintén a sor végén kullog. Pozsony ugyanis a második legdrágább városnak számít az első helyen szereplő Amszterdam után. Egy új, átlagos méretű lakáshoz a szlovák fővárosban élőknek 14 és fél évet kell dolgozniuk.

„Szlovákiában számos negatív tendencia figyelhető meg a lakhatás megfizethetőségével, a jelzáloghitel-kamatok emelkedésével és a lakásépítés intenzitásával kapcsolatban. Az elmúlt két évben a lakásépítés üteme két százalékkal csökkent, tavaly így összesen alig több mint 20 ezer új lakást adtak át” – közölte a Deloitte.

A piackutató felmérése szerint tavaly szinte minden európai országnak példátlan kihívásokkal kellett szembenéznie az Ukrajnában zajló háború, valamint az energiaköltségek, az építőanyagárak és a kamatlábak gyors növekedése miatt. Ez az új lakások átlagos tranzakciós árain is meglátszott.

Szlovákiában a négyzetméterenkénti átlagár 3156 euró (1,2 millió forint), ami nagyjából 19 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A bérleti díjak szempontjából Dublin kiszorította Párizst a legdrágább európai városok közül. Az ír főváros lakói közel 33 euró/négyzetméter havi bérleti díjat fizetnek. A másik oldalon három bolgár város, Burgasz, Szófia és Várna áll, ahol egy lakás havi bérleti díja kevesebb mint 5 euró/négyzetméter. Pozsony nagyjából a rangsor közepén helyezkedik el, tavaly itt az átlagos havi bérleti díj 12 euró/négyzetméter volt.

Címlapról ajánljuk
„Nem csak az a kérdés, hogy ki  mond le, lezárult egy politikai korszak” – Orbán Viktor a választások eredményéről

„Nem csak az a kérdés, hogy ki mond le, lezárult egy politikai korszak” – Orbán Viktor a választások eredményéről

„A választók a jövőre szavaztak, nem a múltra, többet várnak. Szerintem össze kell gyűjteni azt a 8-10 okot, ami a választási vereséghez vezetett, ehhez szükség van még néhány napra. Ki fog kerekedni egy kép” – vázolta Orbán Viktor. Először értékelte az országgyűlési választások eredményét a választáson súlyos vereséget szenvedett Fidesz–KDNP vezetője. A Fidesz közösségére bízta annak az ügyét, hogy marad-e vagy távozik a párt éléről.

Ezek most a piac és az új kormányzat mézeshetei, utána jönnek a kihívások

A piacok üdvözlik, hogy a leendő magyar kormány haza akarja hozni az uniós pénzeket és hogy célként fogalmazta meg az euró bevezetését – többek között erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Nyeste Orsolya, az Erste vezető elemzője. Madár István, a Portfolio vezető elemzője azt mondta, a választások előtt és után is jelen volt a magyar tőke- és devizapiacon a befektetői „Tisza-bet.”
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×