eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Parliament building in Bratislava, Slovak republic.
Nyitókép: Vrabelpeter1/Getty Images

Magyar járások megszűnésével fenyeget egy szlovák terv

Komoly változások előtt állnak Szlovákiában a magyarok lakta járások, amennyiben megvalósul a kormány közigazgatási reformtervezete. A Szövetség politikusai is keményen bírálták a tervezetet.

A szlovák belügyminisztérium közigazgatási reformmal kapcsolatos terveiről elsőként a Napunk hírportál számolt be, amely a Belügyminisztérium Közigazgatási és Biztonsági Kutatások Intézetétől megszerezte az átrajzolt megye- és járáshatárok térképét is.

Az átrendezés egyelőre nem végleges, az viszont biztos, hogy ha a tervezett formában megvalósul, akkor az nagyon hátrányosan fogja érinteni a magyar régiókat.

  • Eltűnne a Dunaszerdahelyi járás egy része,
  • megszűnne a Galántai,
  • a Vágsellyei és
  • a Komáromi járás.
  • A Dunaszerdahelyi járás nyugati bástyáját, Somorját és annak környékét a Pozsonyi járáshoz csatolnák.
  • A Galántai és a Vágsellyei járások teljes egészükben a Nagyszombati járáshoz kerülnének.
  • A Komáromi járás pedig beolvadna a nagy Érsekújvári járásba,
  • ahonnan viszont kiszakítanák az eddig mintegy különleges övezetként működő, magyar dominanciájú párkányi körzetet.

A belügy a jelenlegi 79-ről 46-ra csökkentené a járások számát, létrehozna ugyanakkor alsóbbrendű közigazgatási egységeket, amiket a dokumentumok szubrégióknak neveznek. A reform a megyei rendszer átalakítására is kitérne, a jelenlegi nyolc helyett mindössze négy plusz egy megye maradna. A belügyminisztérium a Napunknak megerősítette, hogy már 2021 őszétől dolgoznak a terveken, amiket idén márciusban tártak az önkormányzatok érdekvédelmi szervezetei elé. Ezeknek a szervezeteknek a következő hónapokban kellene véleményezniük a tervet, amellyel szemben már most komoly kifogásaik vannak.

A Szövetség politikusai is keményen bírálták a tervezetet. Berényi József, a párt MKP platformjának elnöke felháborítónak tartja a reformtervezetet, mert szerinte annak megvalósulása

asszimilációs szándékot takar a Szlovákiában élő magyar közösséggel szemben.

Mózes Szabolcs, a Szövetség alelnöke elmondta, a káosz kormánya az elmúlt néhány évben tönkretett mindent, amihez hozzányúlt, most pedig a közigazgatási rendszert és az önkormányzatokat sodorja veszélybe.

„1996-ban a Vladimír Mečiarék által megrajzolt járáshatárok is már nagyon szerencsétlenül érintették a magyarságot. Kimondottan úgy rajzolták meg már akkor is, hogy a magyarokkal kibabráljanak. Az, amit most terveznek, még esztelenebb és még kevésbé értelmezhető” – mondta Mózes Szabolcs.

Őry Péter, a Szövetség önkormányzati szakpolitikusa azt kifogásolta, hogy a belügyminisztérium nem vonta be az önkormányzatok képviselőit a reform kidolgozásába.

„Arról sincs tudomásom, hogy megkérdezték volna a kisebbségi kormánybiztost, hiszen egy ilyen javaslat átültetése komoly hatást gyakorolna a kisebbségi arányokra” – fogalmazott Őry Péter. Megjegyezte, az önkormányzatiság és a közigazgatás rendkívül érzékeny rendszer, a belügyi tárca hozzáállása pedig arra emlékeztet, mintha baltával akarnának idegsebészeti beavatkozást végezni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×