Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Temelin, 2011. április 6.A Temelini Atomerőmű  cégtáblája és rajta a létesítmény neve látható cseh nyelven egy hűtőtorony mellett, Dél-Csehországban. (MTI/EPA/Filip Singer) *** Local Caption *** 00000490025090  EPA/CZE / HO  EDITORIAL USE ONLY *** Local Caption *** 00000490025090
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Így tud átállni Csehország oroszról amerikai fűtőelemekre

A Roszatom orosz állami holding részét képező TVEL cég helyett az amerikai Westinghouse társaság szállítja a nukleáris fűtőanyagot a cseh atomerőművekbe a jövőben, közölte a Cseh Energetikai Művek, amelynek nyeresége megnyolcszorozódott a tavalyi évben.

A Cseh Energetikai Művek, a ČEZ tulajdonában két atomerőmű van. Az egyik Dukovanyban, a másik Temelínben. Ezek közül az első üzemel hosszabb ideje, üzembehelyezésére még a ´80-as években került sor, s az azóta eltelt közel 40 évben Oroszországból szerezte be az atomenergia előállításához szükséges fűtőanyagot. A fiatalabb, a 23 éve működő temelíni atomerőmű szintén orosz fűtőrudakat használ, de itt kipróbálták már az amerikai fűtőrudakat is.

A ČEZ a tavaly februárban kirobbant háború kitörése után határozta el, hogy a biztonsági szempontokat figyelembe véve amerikaira cseréli az addig használt orosz fűtőanyagot. Az energetikai művek részvényeinek 70 százaléka a cseh állam tulajdonában van, az amerikaiakkal kötött megállapodás pénzügyi részletei nem ismertek. A napvilágot látott információk szerint

a nukleáris fűtőrudak a Westinghouse svédországi leányvállalatánál készülnek.

Az amerikai vállalat a francia Framatome céggel együtt jövőre kezdi meg a nukleáris fűtőelemek Csehországba szállítását. A ČEZ nukleárisfűtőrúd-tartaléka mintegy három évre elegendő. Ezt a szintű tartalékot a vállalat a jövőben is szeretné fenntartani.

Daniel Beneš, a Cseh Energetikai Művek vezérigazgatója elmondta, hogy a fűtőrudak szállításának bebiztosítása nyugati cégek által jelentős lépés nemcsak Dukovany és Temelín, hanem az egész cseh energiaipar számára, s ezáltal jelentősen megnő Csehország energiabiztonsága.

A cseh kormány egyébként a két atomerőmű kapacitásának bővítését tervezi.

A Westinghouse már jelezte, hogy érdeklődik a projekt iránt, és részt vesz a pályázaton. Az amerikaiak mellett a francia EDF és a dél-koreai KHNP csoport nyújtott be pályázatot, ezeket jelenleg a ČEZ szakértői tanulmányozzák. Az energetikai vállalat napokban kiadott közleménye szerint 2022-ben megnyolcszorozódott a Cseh Energetikai Művek nettó nyeresége. A 2021-es 9,9 milliárd koronás nyereség után tavaly közel 81 milliárd korona folyt be a ČEZ számlájára, melynek vezetősége rámutatott, hogy mindez az ukrajnai orosz invázió miatt rendkívül megugrott villamosenergiaár emelkedésének, a ČEZ nemzetközi piacokon elért jó eredményeinek és a csoport erőművei biztonságos üzemeltetésének köszönhető.

Ez az eredmény az elemzők várakozásait is meghaladta. A szakértők előzetesen 70 milliárd koronás nyereséget prognosztizáltak.

„A 2022-ben elért pénzügyi eredményünk rekordnagyságú osztalék kifizetését valószínűsíti. Ez a mai szabályok szerint 63 milliárd korona kifizetését tenné lehetővé, amiből 44 milliárd koronát az állam kapna” – mondta Daniel Beneš vezérigazgató hozzátéve, hogy az idei évtől érvényes rendkívüli adók címén a ČEZ további mintegy 60 milliárd koronát fizet be az államkasszába. A vállalat által az államnak befizetett összeg így az idén meghaladja a 100 milliárd koronát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×