„Séta közben beszélgettek, és nem tárgyaltak” – így jellemezte az orosz külügyminisztérium Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter előre nem tervezett találkozóját.

A szemtől szembeni minimegbeszélésre a viharos G20 külügyi csúcs egyik zártkörű tanácskozása után került sor, Indiában. A találkozó ténye azért fontos, mert Oroszországban többen is azzal vádolják az Egyesült Államokat, hogy gyakorlatilag harcban áll velük Ukrajna fegyveres és katonai szakértői támogatásával.

Blinken később igyekezett úgy lefesteni a történteket, hogy Moszkvával szemben Washington az, amely kész a diplomáciára. „Megmondtam a külügyminiszternek, hogy bármi is történjen a világban és a kapcsolatunkban, az Egyesült Államok mindig kész beszélni és lépni a stratégiai fegyverzet-korlátozásban, pont úgy, ahogy a hidegháború csúcsán tette azt a Szovjetunióval együtt.”

Blinken emellett lobbizott Lavrovnál, hogy az oroszok engedjék szabadon a kémkedési vádak nyomán elítélt amerikai állampolgárt, Paul Whelant.

Maga a State Department, az amerikai külügy azonban hozzátette, hogy

nem számítanak a közeljövőben további, magas szintű diplomáciai párbeszédre

és hogy szerinte Blinken és Lavrov rövid találkozója nem változtatja meg Moszkva hozzáállását.

Ezt megelőzően az indiai G20-as rendezvényen részt vevő nyugati államok arra sürgették az ott jelenlévő, feltörekvő államokat, hogy gyakoroljanak nyomást Moszkvára az ukrajnai konfliktus leállításáért. Az első számú címzett itt Kína volt, amely amerikai vádak szerint azt fontolgatja, hogy fegyvert szállítson az oroszoknak.

Az orosz válasz az volt, hogy közölték: kezd „komikussá válni a G20-ak napirendje”, mert a nyugati küldöttek Moszkvára akarják hárítani országaik gazdasági kudarcait. Emellett „zsarolással” vádolták meg a Nyugatot. A csúcs végül közös nyilatkozat elfogadása nélkül, és csak a házigazda, India által kiadott összefoglalóval ért véget.

A csúcs margóján tartott kínai-orosz találkozó után az orosz külügy közleménye úgy fogalmazott: „egyhangúlag elítéltük a próbálkozásokat a más országok belügyeibe való beavatkozásra, a zsarolás és fenyegetés útján történő egyoldalú lépésekre. Moszkva szerint Blinken nyomást gyakorolt a résztvevőkre, hogy ítéljék el az ukrajnai orosz inváziót vagy támogassák a Kína elleni szankciókat, ha az fegyvereket szállítana az oroszoknak.

Blinken beszédében közölte is: „továbbra is sürgetnünk kell Oroszországot, hogy fejezze be agressziós háborúját és vonuljon ki Ukrajnából a nemzetközi béke és stabilitás érdekében”. Kínának pedig azt üzente:

„nem mutathatja magát a béke mögötti erőként, ha közben olajat önt a tűzre, amelyet Vlagyimir Putyin gyújtott meg”.

Olaf Scholz német kancellár – aki időközben Washingtonba utazott – még otthon arra kérte Kínát: ne küldjön fegyvereket, hanem vesse be befolyását és sürgesse az orosz kivonulást”. Közben a házigazda, India, amely szintén nem ítélte el Moszkvát, sikertelenül próbálkozott elterelni a csúcs fókuszát Ukrajnáról – pedig megjegyezte, hogy a pénzügyi válság, a pandémia utáni helyzet és a klímaváltozás elég témát kínál.