A német kancellár 2021 decemberében történt hivatalba lépése óta másodszor keresi fel az amerikai elnököt. Joe Biden amerikai elnök ugyanakkor Scholz beiktatása óta még nem tett hivatalos látogatást Berlinben, ami még inkább tápot ad a kétoldalú kapcsolatokkal összefüggő találgatásoknak.

Mint ahogy az az információ is, hogy az amerikai elnök Scholz számára áprilisi hivatalos látogatást javasolt, annak minden protokolláris pompájával együtt.

Egybehangzó értesülések szerint a mostani négyszemközti eszmecserét a kancellár indítványozta, annak napirendjével kapcsolatban azonban semmit nem közölt. Különösnek számít az is, hogy a tárgyalások után - szokatlan módon - a sajtó tájékoztatását sem tervezik.

Közvetlenül elutazása előtt a Bundestagban elhangzott beszédben a kancellár közölte, hogy

a szövetségi kormány tárgyalásokat kezdett a kijevi vezetéssel és más partnerekkel az Ukrajna szuverenitását és területi épségét szolgáló jövőbeli biztonsági kötelezettségvállalásokról.

Scholz hangsúlyozta, hogy Oroszország célja nem a béke, hanem a "katonai győzelem". Ezt a célt azonban nem éri el, mert Ukrajna védekezik, Németország és partnerei pedig továbbra is támogatják, hogy megnyíljon az út a tartós és igazságos béke előtt - tette hozzá.

Ebből fakadóan német elemzők bizonyosra veszik, hogy Biden és vendége mindenekelőtt Ukrajna további támogatásáról egyeztet majd. Értesülések szerint ennek kertében ugyanakkor napirendre kerülhet korszerű harci járművek további szállítása is.

Ennek különös jelentőséget ad az az alig néhány nappal ezelőtt kiszivárgott, az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadótól, Jake Sullivantől származó információ, amely szerint az év elején a német kormány gyakorlatilag zsarolta Washingtont a legkorszerűbb Abrams harckocsik Ukrajnának történő szállítása érdekében. Sullivan szerint Berlin ugyanis közölte, hogy

Németország csak abban az esetben támogatja Ukrajnát az ugyancsak legkorszerűbbnek tartott Leopard-2-es páncélosokkal, ha az Egyesült Államok szállít Abramsokat.

A nemzetbiztonsági tanácsadó szerint Joe Biden eredetileg a harckocsik szállítása ellen volt, arra hivatkozva, hogy az ukránok nem képesek ezek kezelésére. Végül azonban az elnök engedett, beleegyezett az amerikai, illetve a német szállítások összekapcsolásába, a többi között azt hangoztatva, hogy a nyugati szövetség egysége forog kockán. A német kormány szóvivője sajtónyilatkozatában nem cáfolta, de nem is erősítette meg az ezzel kapcsolatos értesüléseket.

A szóvivő egyébként a vizittel kapcsolatos titoktartást azzal intézte el, hogy csupán egy "rövid munkalátogatásról" van szó. Ezzel összefüggésben rótta fel a konzervatív CDU elnöke , Friedrich Merz, hogy sem a Bundestagot, sem a nyilvánosságot nem tájékoztatták a villámlátogatás tényleges céljáról.

Biden és Scholz személyes találkozójának különleges oka lehet, ezt az okot azonban nem ismerem - fogalmazott a konzervatív politikus. Mindennek ellenére elemzők szerint Biden és Scholz között kifejezetten jó a kapcsolat, ami kedvező alapot jelent az Ukrajna további támogatásával kapcsolatos elképzelések megvitatására.

Valószínű az is, hogy napirendre kerül a Kínával való viszony, különös tekintettel arra, hogy washingtoni információk szerint Peking fegyverek szállítását tervezi Oroszországnak. A Fehér Ház ezért mindenekelőtt a G7-csoportbeli szövetségeseit igyekszik rávenni arra, hogy támogassák a Kínával szemben tervezett szankcióit. Kérdés az, hogy Németország milyen álláspontra helyezkedik egy esetleges, Kínával szemben is fenyegető konfliktussal kapcsolatosan.

A hét közepén tartott parlamenti beszédében a kancellár üdvözölte, hogy Kína kezdettől figyelmeztette Oroszországot: elfogadhatatlan lenne a nukleáris erő, illetve a biológiai és a vegyi fegyverek alkalmazása. Ugyanakkor azt üzente Pekingnek, hogy az orosz csapatok visszavonása érdekében vesse latba befolyását Moszkvában és ne szállítson fegyvereket az agresszornak.