Infostart.hu
eur:
378.17
usd:
317.94
bux:
130328.22
2026. február 10. kedd Elvira
Kombókép Szergej Lavrov orosz külügyminiszterről (b) és Anthony Blinken amerikai külügyminiszterről, amint a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 külügyminiszteri értekezletére érkeznek Újdelhiben 2023. március 2-án.
Nyitókép: MTI/AP/Manis Szvarup

Rendkívüli orosz-amerikai külügyminiszteri találkozó történt

A háború kezdete óta először tárgyalt a két ország külügyi vezetője.

A két külügyminiszter az India fővárosában, Újdelhiben zajló G20-csúcson tartott rövid megbeszélést: a több mint egy éve zajló ukrajnai háború kezdete óta ez volt az első alkalom, hogy szemtől szembe találkoztak egymással - írja a BBC.

A G20 találkozón a világ 19 leggazdagabb országát és az Európai Uniót tömörítő államok vezetői találkoznak. Ezek az országok a világ gazdasági teljesítményének 85 százalékát és népességének kétharmadát adják.

Blinken azt is megemlítette Lavrovnak, hogy

Oroszországnak szabadon kellene engednie Paul Whelant, valamint újra csatlakoznia kellene az Új START nukleáris szerződéshez, melyben a közelmúltban függesztette fel a tagságát.

A megállapodásban való részvétel felfüggesztését Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán írta alá.

Az amerikai külügyminisztérium egyik tisztviselője újságíróknak elmondta, hogy Blinken eloszlatta Lavrov azzal kapcsolatos elképzelését, hogy az USA Ukrajnának nyújtott támogatása megingott. A tisztviselő arról nem beszélt, hogy Lavrov hogyan reagált, de azt mondta, hogy semmi jel nem utal arra, hogy Oroszország a közeljövőben változtatna az irányvonalon.

A találkozó nem volt hosszú: egy amerikai külügyi munkatárs szerint tíz percig sem tartott.

Az orosz külügyminisztérium is közölte, hogy Blinken és Lavrov tárgyaltak, de további részleteket nem árultak el ezzel kapcsolatosan. Legutoljára 2022 januárjában Genfben beszéltek egymással.

Lavrov csütörtöki sajtótájékoztatóján azzal vádolta a nyugati országokat, hogy megpróbálják befolyásolni a semleges államokat annak érdekében, hogy elítéljék Oroszország ukrajnai invázióját.

"A Nyugat folytatja kísérleteit, mindenkire és mindenre nyomást gyakorolna" - mondta.

A Nyugat a felelős elmondása szerint a gabonaegyezmény "eltemetéséért". Moszkva a maga részéről betartotta az egyezményben foglaltakat, és az orosz élelmiszer- és műtrágyaexport blokkolásának feloldásáról szóló tavalyi megállapodások végrehajtását sürgette.

A külügyminiszteri egyeztetés előtt Lavrov kitért az Északi Áramlat gázvezetékekre is: "gyors és tisztességes" vizsgálatot sürgetett a robbantások ügyében, és leszögezte: a nyomozásba Moszkvát is be kell vonni.

Lavrov kijelentette, hogy Oroszország és Kína "két stabil tényező" a nemzetközi kapcsolatok rendszerében, és bejelentette: Moszkva szorosabbra fűzi viszonyát Pekinggel.

Blinken a csúcstalálkozó alatt állítólag megbeszéléseket folytatott vezető diplomatákkal, hogy támogatást gyűjtsön Ukrajna számára. Csütörtök reggel egy zárt ajtók mögött zajló csoportülésen újfent hangsúlyozta a háború elítélését.

"Továbbra is fel kell szólítanunk Oroszországot, hogy a nemzetközi béke és a gazdasági stabilitás érdekében vessen véget agresszív háborújának és vonuljon ki Ukrajnából.

Sajnos ezt a találkozót ismét beárnyékolta Oroszország Ukrajna elleni, provokálatlan és indokolatlan háborúja" - mondta az amerikai külügyminisztérium által újságíróknak átadott szöveg szerint.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának genfi ülésén, ahol videokapcsolattal beszélt, megismételte az inváziót elítélő kijelentést.

(A nyitókép kombó fotó Szergej Lavrov orosz külügyminiszterről (b) és Anthony Blinken amerikai külügyminiszterről, amint a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 külügyminiszteri értekezletére érkeznek Újdelhiben 2023. március 2-án.)

Címlapról ajánljuk
Rubio érkezik, Vance vagy Trump jöhet – Magyarics Tamás: nem véletlen az időzítés

Rubio érkezik, Vance vagy Trump jöhet – Magyarics Tamás: nem véletlen az időzítés

Marco Rubio amerikai külügyminiszter – miután részt vesz a 62. Müncheni Biztonsági Konferencián – február 15-én és 16-án Szlovákiába és Magyarországra látogat. Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető Budapesten magyar kormányzati vezetőkkel egyeztet a kétoldalú és regionális érdekek megerősítéséről, egyebek mellett a globális konfliktusok rendezését célzó békefolyamatok iránti elkötelezettségről, valamint az amerikai–magyar energetikai partnerség elmélyítéséről. Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora szerint nem véletlen, hogy Rubio éppen Magyarországra és Szlovákiába látogat.

Választás 2026, jelölőszervezetek – Frissült a lista

Újabb jelölőszervezeteket vett nyilvántartásba az április 12-ei országgyűlési választásra keddi ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×