Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Nyitókép: Forrás: Pexels.com

Szlovákok, csehek: fontosabb az energia, mint a háború

Leginkább az áremelkedésektől tart Szlovákia lakossága, továbbá az egészségügy helyzetét tartják riasztónak az emberek. A háborús félelmek csökkennek – derült ki a "Hogy vagy, Szlovákia?" közvéleménykutatás-sorozat újabb felméréséből. A csehek csupán 32 százaléka szeretné, ha a kormányuk az uniós elnökség alatt Ukrajnára összpontosítana.

A "Hogy vagy, Szlovákia?" elnevezésű 15. tematikus felmérésből kiderült, hogy az emberek továbbra is legjobban az energiaárak és az infláció miatt aggódnak. A megkérdezettek 86 százaléka tartja ezt a legégetőbb problémának.

A sorban ezt a szlovák egészségügy állapota követi, majd az ukrán-orosz háború. A háborús félelmek csökkennek a szlovák lakosság körében. Márciusban még a lakosság 78 százalékát aggasztották az orosz agresszió következményei, áprilisban a 74 százalékát, most viszont már csak a válaszadók 70 százaléka aggódik a háború miatt.

Emellett elég nagy aggodalomra ad okot a lakosság körében a szélsőséges pártok és a rendszerellenes csoportok erősödése,

valamint a menekültek miatti félelmek. A koronavírus-járványtól a lakosság 53 százaléka tart. Ebben enyhe növekedés figyelhető meg az előző felméréshez képest, ami talán nem annyira meglepő, hiszen az elmúlt hetekben több európai országhoz hasonlóan Szlovákiában is emelkedtek az esetszámok.

„Öt hónap elteltével csökkennek az ukrajnai háború miatti aggodalmak a lakosság körében. Feltehetően a szakemberhiánnyal kapcsolatos hírek miatt többen aggódnak az egészségügyi ellátás színvonaláért, az inflációs félelmek pedig az év eleje óta változatlanok” – mondta Miloslav Bahna, a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének munkatársa.

A megkérdezettek 76 százaléka mondta, hogy jelentős mértékben érintette a drágulás, csupán másfél százaléknyian vallják ennek ellenkezőjét. Az első csoportból 84 százaléknyian mondták, hogy kevesebbet vásárolnak, vagy az olcsóbb termékeket keresik. Hasonlóan a májusi eredményhez, a háztartások 41 százaléka nagyon nehezen jön ki a havi bevételeiből – derült ki a felmérésből.

Csehországban szinte a szlovákiaival egyidőben készült egy hasonló, ám mégis más jellegű felmérés, amely arra mutat rá, hogy

a cseh lakosság az energiaellátás biztosítását tartja a legfontosabb prioritásnak

a kormány által az Európai Unió Tanácsának elnöksége idejére kitűzött öt téma közül. A válaszadók 79 százaléka szeretné, ha a Fiala-kabinet az energiaválság következményeinek kezelésére összpontosítana az Európai Unióban. „Ez egyértelműen a hazai áralakuláson alapul. A csehek remélik, hogy Európa támogatni fogja őket ebben a helyzetben. Adataink szerint a lakosság négyötödének, beleértve a tehetősebbeket is, jelentősen el kell kezdenie takarékoskodni” – állítja Nikola Hořejš, a felmérést végző Stem ügynökség szociológusa.

A csehek számára a második legfontosabb prioritás a demokratikus szabályok tiszteletben tartásának hangsúlyozása volt az unió országaiban. A szociológus szerint ez azt tükrözi, hogy

a csehek hosszú távon nem tartják igazságosnak a bíróságok és intézmények működését.

Másfelől az a téma, amelyet a cseh kormány az első helyre sorol elnökségének prioritásai között – azaz Ukrajna háború utáni újjáépítése – a felmérés szerint a csehek számára nem annyira kulcsfontosságú. A felmérésben részt vevők csupán 32 százaléka szeretné, ha a cseh kormány az elnökség alatt Ukrajnára összpontosítana.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×