Infostart.hu
eur:
385.25
usd:
331.89
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
A német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyagok, a Comirnaty-vakcinák a Szent Margit Kórház tornatermében berendezett oltóponton 2021. november 22-én. Az ezen a napon kezdődő oltási akcióhéten regisztráció és előzetes időpontfoglalás nélkül várják az oltakozni szándékozókat naponta 7 és 19 óra között az ország 101 kórházában és szakrendelőkben is. Nagy az érdeklődés az oltópontokon, több helyen sorok alakultak ki.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Már a végjátékot látja a járványban a WHO-vezető

Európa Covid-fegyverszünetet él át, amely elvezethet a pandémia végéhez – erről beszélt az Egészségügyi Világszervezet európai igazgatója.

Biztató hírrel szolgált Hans Kluge, a WHO európai igazgatója, aki azt mondta: két évvel a járvány kitörése után Európában hamarosan "hosszú nyugalmi időszak" következhet be a magas átoltottság, az enyhébb omikron változat és amiatt, hogy a tél végének közeledtével a meleg időben rosszabbul terjed a vírus.

"Ezt a magasabb védettségű időszakot tűzszünetnek kell tekinteni, amely tartós békét hozhat számunkra. Egy valószínűsíthető végjátékról van szó" - mondta újságíróknak Koppenhágában Kluge.

A tél végével és a tavasz beköszöntével, amikor a vírus fertőzési potenciálja csökken, „eljöhet egy hosszú nyugalmi időszak és a népesség magas védettségi szintje visszatarthatja a fertőzések felpörgését" - tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy szerinte

Európa jobban képes lenne elhárítani egy újabb fertőzési hullámot, "még akkor is, ha az omikronnál virulensebb törzs" kezdene terjedni.

"Úgy vélem, hogy lehetséges reagálni az új változatokra, amelyek elkerülhetetlenül fel fognak bukkanni - anélkül, hogy újra olyan zavaró intézkedéseket kellene bevezetnünk, amelyekre korábban szükségünk volt" - mondta Kluge.

Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az optimista forgatókönyv csak akkor valósulna meg, ha az országok folytatnák az oltási kampányokat, és fokoznák a szűrést az új változatok felderítése érdekében. Továbbá, az is kell ehhez, hogy „drasztikusan és kompromisszumok nélkül növeljék az egyes országok között vakcinák megosztását.

Mindenkinek hozzáférhetővé kell tenni az oltóanyagot Európában és annak határain túl is.

Kutatók többször figyelmeztettek, hogy ha a világ lakosságának többségét nem oltják be, akkor a Covid-19 a fertőzési lehetőséget arra fogja kihasználni, hogy mutálódjon, és még fertőzőbbé váljon.

Európában több ország, köztük Nagy-Britannia és Dánia törölte szinte az összes korlátozást, azzal érvelve, hogy lecsengett az omikron-hullám. Spanyolországban azon gondolkodnak, hogy a szezonális influenzához hasonló endémiának minősítsék a betegséget.

A WHO-illetékes emellett sürgette az egészségügyi hatóságokat, hogy védjék meg a veszélyeztetett csoportokat, és népszerűsítsék az egyéni felelősségvállalást.

A gyorsabban fertőző omikron elterjedésével a fertőzések megugrottak a WHO európai régiójában, amely 53 országot foglal magában. Ide sorolnak néhány közép-ázsiai országot is.

A WHO szerint a múlt héten mintegy 12 millió új megbetegedést regisztráltak a térségben, ami a legmagasabb szint a pandémia kezdete óta, viszont az omikron miatt nem ugrott meg jelentősen a kórházi kezelések száma.

Közben Genfben, a WHO központjában Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz főigazgató azt mondta: az egész világ esetében még nem igaz, hogy elmúlt volna a pandémia, és a túlzott lazítás ellen érvelt.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×