eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a lengyel alkotmánybíróság legutóbbi, a lengyel alkotmány és az európai uniós jog viszonyát illető döntéséről tartott vitán az Európai Parlament stasbourgi üléstermében 2021. október 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Ronald Wittek

Repkedtek a vádak és a fenyegetések Varsó és Brüsszel között

Az Európai Unió nem éli túl, ha Lengyelország kerekedik felül a jogállamiság vitában – erre figyelmeztetett néhány uniós vezető, miután a bizottsági elnök példa nélküli módon megfenyegette Varsót a bírósági vita miatt..

Vajon a makacskodó lengyelek jelenthetik az Európai Unió Achilles-sarkát? Erre utalt néhány uniós képviselő ama figyelmeztetés nyomán, amely kedden hangzott el a strasbourgi parlamentben.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azzal fenyegette meg Varsót, hogy „különböző eszközökkel” csikarhatja ki, hogy az elfogadja a közösségi törvénykezés felsőbbrendűségét. Ezek közé tartozik, hogy visszatarthatnak több tízmilliárd eurónyi fejlesztési támogatást és a koronavírus helyreállítási alap összegeit.

Von der Leyen az Európai Parlament ülésén úgy fogalmazott, hogy

„nem engedhetjük meg, hogy veszélybe sodorják közös értékeinket. A Bizottság fel fog lépni”.

Megszólalt Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter, aki a nyáron felvetette: népszavazással kellene eldönteni, hogy Magyarország EU-tag maradhat-e – ezt a hivatalosan gyermekvédelmi törvénynek nevezett csomag kapcsán mondta). Most úgy fogalmazott: „az EU nem tudja megemészteni a jogállamiság végét. Európa meghalna egy ilyen fejleménytől.”

A kormányzó lengyel Jog és Igazságosság Párt már évek óta folytat kötélhúzást a Bizottsággal a lengyel bírósági reform miatt. Brüsszelt már egy ideje aggasztja a lengyel bírák függetlenségének kérdése, most pedig az verte ki a biztosítékot, hogy a lengyel alkotmánybíróság közölte: az uniós szerződések egy része „nem kompatibilis” a lengyel alkotmánnyal és az felülírja az uniós jogot.

A mostani strasbourgi pengeváltás során megszólalt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, aki

azzal vádolta meg az uniós vezetőket, hogy a blokk „tartományává akarják változtatni hazáját”.

„Az EU egy nagy vívmánya az európai államoknak. Hatalmas gazdasági, politikai és társadalmi szövetség. A történelem legerősebb, legfejlettebb nemzetközi szervezete. De az EU nem állam” – szólt az érvelése és kettős mércével és zsarolással is megvádolta Brüsszelt.

„Elfogadhatatlan, hogy jogalap nélküli döntéseket akarnak ráerőltetni másokra, főleg, amikor a pénzügyi zsarolás nyelvezetébe csomagolják” – mondta, és „lopakodó forradalommal” vádolta meg az uniós szabályok betartása felett őrködő Európai Bíróságot, amely

szerinte alá akarja ásni a lengyel szuverenitást.

Franciaország és Németország azonban úgy látja, hogy a lengyel alkotmánybíróság felsőbbrendűségének hangoztatása felér egy de facto lengyel kilépéssel, azaz Polexittel. Guy Verhofstadt a liberális blokk frakcióvezetője az EP-ben azt mondta, hogy a lengyel kormány a brit brexitpártiak nyelvezetét használja.

Egy német zöld képviselő pedig azzal is megvádolta Morawieckit, hogy „úgy viselkedik, mint Putyin orosz elnök, aki destabilizálni akarja az EU-t” – ami elég sértő a pártállástól függetlenül az oroszokat fenyegetésnek tekintő lengyelek számára. A lengyel kormányfő erre szintén sértegető hangnemben válaszolt és a Molotov-Ribbentropp-paktumhoz hasonlította az Északi Áramlat2 gázvezetéket (bár azt éppenséggel a német zöldek is hevesen ellenzik).

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×