Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a lengyel alkotmánybíróság legutóbbi, a lengyel alkotmány és az európai uniós jog viszonyát illető döntéséről tartott vitán az Európai Parlament stasbourgi üléstermében 2021. október 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Ronald Wittek

Repkedtek a vádak és a fenyegetések Varsó és Brüsszel között

Az Európai Unió nem éli túl, ha Lengyelország kerekedik felül a jogállamiság vitában – erre figyelmeztetett néhány uniós vezető, miután a bizottsági elnök példa nélküli módon megfenyegette Varsót a bírósági vita miatt..

Vajon a makacskodó lengyelek jelenthetik az Európai Unió Achilles-sarkát? Erre utalt néhány uniós képviselő ama figyelmeztetés nyomán, amely kedden hangzott el a strasbourgi parlamentben.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azzal fenyegette meg Varsót, hogy „különböző eszközökkel” csikarhatja ki, hogy az elfogadja a közösségi törvénykezés felsőbbrendűségét. Ezek közé tartozik, hogy visszatarthatnak több tízmilliárd eurónyi fejlesztési támogatást és a koronavírus helyreállítási alap összegeit.

Von der Leyen az Európai Parlament ülésén úgy fogalmazott, hogy

„nem engedhetjük meg, hogy veszélybe sodorják közös értékeinket. A Bizottság fel fog lépni”.

Megszólalt Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter, aki a nyáron felvetette: népszavazással kellene eldönteni, hogy Magyarország EU-tag maradhat-e – ezt a hivatalosan gyermekvédelmi törvénynek nevezett csomag kapcsán mondta). Most úgy fogalmazott: „az EU nem tudja megemészteni a jogállamiság végét. Európa meghalna egy ilyen fejleménytől.”

A kormányzó lengyel Jog és Igazságosság Párt már évek óta folytat kötélhúzást a Bizottsággal a lengyel bírósági reform miatt. Brüsszelt már egy ideje aggasztja a lengyel bírák függetlenségének kérdése, most pedig az verte ki a biztosítékot, hogy a lengyel alkotmánybíróság közölte: az uniós szerződések egy része „nem kompatibilis” a lengyel alkotmánnyal és az felülírja az uniós jogot.

A mostani strasbourgi pengeváltás során megszólalt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, aki

azzal vádolta meg az uniós vezetőket, hogy a blokk „tartományává akarják változtatni hazáját”.

„Az EU egy nagy vívmánya az európai államoknak. Hatalmas gazdasági, politikai és társadalmi szövetség. A történelem legerősebb, legfejlettebb nemzetközi szervezete. De az EU nem állam” – szólt az érvelése és kettős mércével és zsarolással is megvádolta Brüsszelt.

„Elfogadhatatlan, hogy jogalap nélküli döntéseket akarnak ráerőltetni másokra, főleg, amikor a pénzügyi zsarolás nyelvezetébe csomagolják” – mondta, és „lopakodó forradalommal” vádolta meg az uniós szabályok betartása felett őrködő Európai Bíróságot, amely

szerinte alá akarja ásni a lengyel szuverenitást.

Franciaország és Németország azonban úgy látja, hogy a lengyel alkotmánybíróság felsőbbrendűségének hangoztatása felér egy de facto lengyel kilépéssel, azaz Polexittel. Guy Verhofstadt a liberális blokk frakcióvezetője az EP-ben azt mondta, hogy a lengyel kormány a brit brexitpártiak nyelvezetét használja.

Egy német zöld képviselő pedig azzal is megvádolta Morawieckit, hogy „úgy viselkedik, mint Putyin orosz elnök, aki destabilizálni akarja az EU-t” – ami elég sértő a pártállástól függetlenül az oroszokat fenyegetésnek tekintő lengyelek számára. A lengyel kormányfő erre szintén sértegető hangnemben válaszolt és a Molotov-Ribbentropp-paktumhoz hasonlította az Északi Áramlat2 gázvezetéket (bár azt éppenséggel a német zöldek is hevesen ellenzik).

Címlapról ajánljuk
Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

2022 és 2024 között csaknem 15 millió külföldi állampolgár lépett be a dél-európai ország területére, de közülük csak 7 millióan telepedtek le ott. A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: a spanyol bevándorlási mintázat egyik sajátossága, hogy a bevándorlók átlagéletkora számottevően magasabb, mint Európa más országaiban, ennek pedig érződik a hatása a munkaerőpiacon is. Dócza Edith Krisztina arról is beszélt, mi vár Magyarországra a migrációs paktum életbelépésével.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×