A lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntése, amelyben a nemzeti alkotmány elsőbbségét állapította meg, megkérdőjelezi az Európai Unió alapjait - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke kedden Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén, a lengyel alkotmánybíróság legutóbbi döntéséről tartott vitán.

Ursula von der Leyen a Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök részvételével tartott vitán aggodalmát fejezte ki a lengyel igazságszoltátás helyzete miatt. "Független bíróságok nélkül nehezebb az emberek védelme, jogaik betartása bizonytalanabbá válik. Kötelességem megvédeni Európai polgárait, akárhol is éljenek az Európai Unióban" - fogalmazott.

Az Európai Bizottság szükség esetén jogi lépéséket fog tenni, a lengyel kormánynak pedig el kell magyaráznia, hogyan akarja megvédeni az uniós pénzeket - tette hozzá.

Lengyelország uniós tag marad, de egyenlő feltételeket kér

A lengyel kormány és a parlamenti többség Európa-barát, az EU tagja és az is marad, nem engedhető meg azonban, hogy az uniós intézmények ráerőltessék döntéseiket másokra jogi alap nélkül, ahogy az sem, hogy egyes tagállamokkal szemben pénzügyi zsarolást alkalmazzanak - jelentette ki a lengyel miniszterelnök Strasbourgban kedden.

Mateusz Morawiecki az Európai Parlament plenáris ülésén - a lengyel alkotmánybíróság legutóbbi döntéséről Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke részvételével tartott vitán - hangsúlyozta, aggodalmat kelt az unió irányultsága és az, hogy felosztják Európát jobbakra és rosszabbakra, erősebb és gyengébb országokra.

A játékszabályoknak mindenki számára egyformának kell lenniük, betartásuk mindenki számára kötelező, beleértve az uniós intézményeket is. Erről szól a jogállmaiság - emelte ki a lengyel miniszterelnök.

Manfred Weber: vissza lehet tartani emiatt az uniós támogatásokat

Az európai uniós tagság közvetett felszámolása, az "indirekt exit" politikáját követi a lengyel kormány azzal, hogy megkérdőjelezi és nem tartja tiszteletben a közösség szabályait és elveit - jelentette ki Manfred Weber kedden.

Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakciójának vezetője a ZDF német országos köztelevíziónak nyilatkozva hangsúlyozta: a lengyel kormánynak igaza van abban, hogy az Európai Unió nem egy állam. Az EU "szabad országok szövetsége" és olyasmi, mint egy társasház, amely házirend alapján működik. Ezt a házirendet mindenkinek be kell tartania, aki a ház közösségének tagjaként akar élni. Ez akár azt is jelentheti, hogy a tagságért módosítani kell az alkotmányt, sőt, akár az adott ország nevét is meg kell változtatni.

Ám a lengyel kormány megkérdőjelezi és nem tartja tiszteletben a közös szabályokat és elveket, ami azt jelenti, hogy az "indirekt exit" politikáját követi. Ez elfogadhatatlan, kárt okoz a közösségnek és csak Vlagyimir Putyin orosz elnöknek használ, aki "le akarja építeni a jogállamot és egy gyenge Európai Uniót akar" - fejtette ki az EP legnagyobb frakciójának vezetője.

Hangsúlyozta, hogy nem a lengyel EU-tagság megszüntetése, a "polexit" pártján áll, hanem éppen ellenkezőleg, a közösség összetartására törekszik.

Mint mondta, el kell érni, hogy a lengyel kormány ismét tartsa tiszteletben a házirendet. Ezért

az Európai Bizottságnak ki kell használnia azt a lehetőséget, hogy visszatarthat uniós támogatásokat, ha az adott országban sérül az igazságszolgáltatás függetlensége,

a tagországi vezetőket összefogó Európai Tanácsban pedig nyíltan beszélni kell a jogállamiság lengyelországi helyzetéről.

Deutsch Tamás: Brüsszel politikai hidegháborút folytat Lengyelország ellen

Az Európai Bizottság hatalmi érdekektől vezérelve politikai hidegháborút folytat Lengyelország ellen ahelyett, hogy tényleges feladatát látná el az uniós szerződések őreként. A támadásokban a bizottsággal együttműködik az uniós parlament, az európai baloldal és az Európai Néppárt is - jelentette ki Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP) delegációjának vezetője.

A lengyel alkotmánybíróságnak a nemzeti alkotmány elsőbbségét megállapító döntéséről tartott vitán a magyar képviselő hangsúlyozta: "a hidegháború indítása újabb lépés abban a támadássorozatban, amely a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni, hamis információk és mondvacsinált indokok alapján megindított, 7-es cikk szerinti eljárással kezdődött. Az EU azzal fenyegeti e két országot, hogy e folyamat végkimeneteleként felfüggesztheti a két ország szavazati jogát a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsban."

Hozzátette: a második lépés "a jogállamisági rendelet áterőltetése volt, amelyet az uniós fejlesztési források felfüggesztésére irányulóan politikai zsarolóeszközként használ az EU, amennyiben valamelyik tagállam nem felel meg Brüsszel elvárásainak". Harmadik lépésként az uniós bizottság szabálytalan módon késlelteti a magyaroknak és a lengyeleknek is ugyanúgy járó helyreállítási források folyósítását, negyedik lépésként pedig nyílt hidegháborút indít Lengyelország ellen, az alkotmánybíróság által meghozott döntés kapcsán - folytatta.

"Ezzel összefüggésben nincs megalapozott jogi érve sem a bizottságnak, sem az EP-nek, de nem is keresnek, hiszen erőalapon akarják rendezni a kérdést" - jelentette ki a képviselő.