Hélium, a technológiai és diagnosztikai szektor Achilles-sarka. Ezzel a címmel tett közzé egy elemzést az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

A hélium a természetben előforduló színtelen és szagtalan nemesgáz, amelynek az a különleges fizikai tulajdonsága van, hogy extrém alacsony hőmérsékleten, konkrétabban –269 Celsius fokon is folyékony marad. Ezért megkerülhetetlen a különböző csúcstechnológiás eszközök esetében, például az orvosi MRI-készülékekben, a félvezetőgyártásban, de például a mikrochipek gyártásában is – magyarázta Olekszij Anton, az alapítvány elemzője az InfoRádióban. Hozzátette: elsősorban azért, mert ilyen extrém alacsony hőmérsékleten működik, és mivel ezek a különböző eszközök folyamatosan melegszenek, hűteni kell őket, és a Földön gyakorlatilag

a hélium az egyetlen olyan nyersanyag, ami a csúcstechnológiájú berendezéseket hűteni tudja. Most az iráni háború, a Hormuzi-szoros lezárása miatt nemcsak kőolajból és földgázból, hanem héliumból is hiány van,

miközben ez a nyersanyag nélkülözhetetlen ehhez a modern iparághoz.

A hélium kitermelése a földgázfeldolgozáshoz kapcsolódik. Gyakorlatilag a földgázfeldolgozás egyik mellékterméke, tehát amikor az LNG-termelés visszaesik, akkor a héliumkínálat is visszaesik – mondta a szakértő. A hélium elérhetőségét a földrajzi koncentráció mellett a kitermelés feltételei is szűkítik, mivel a hélium csak ott nyerhető ki gazdaságosan, ahol a földgázban mért koncentrációja meghaladja legalább a 0,3 százalékot. Ez a feltétel a legtöbb helyet eleve kizárja. Például Magyarországon is van földgázkitermelés, de nálunk jellemzően nagyon alacsony a héliumtartalom – tette hozzá. Összesen négy országról van szó, ahol a hélium termelése koncentrálódik.

Az Egyesült Államok termeli ki a legtöbb héliumot, 2025-ben 8,5 milliárd köbméterrel rendelkeztek, és abban az évben összesen 80 millió köbmétert termeltek, a világpiac 44 százalékát. A többi ország: Algéria, Oroszország és Katar.

Ez a négy ország adja a héliumkínálat 90 százalékát.

Most két okból is problémák vannak a világ héliumpiacán.

• A termelést is csapások érték az iráni háború miatt, és
• a szállítást is.

Egyrészt az LNG-termelés sok helyen leállt, a földgázkitermelés kiesésével nincs héliumtermelés sem. A másik gond a szállítás: a hélium nagy részét folyékony állapotban mozgatják, amihez –269 Celsius-fok hőmérséklet szükséges. Ahhoz, hogy ilyen hőmérsékleten tudjanak szállítani, speciális tartályokra van szükség, amelyek száma korlátozott. Ám a közel-keleti háború miatt különböző becslések szerint körülbelül

200 ilyen különleges konténer rekedt a Hormuzi-szoros térségében,

és ez jelentősen lassíthatja az ellátási láncok újraszervezését. És mindezek miatt gondok vannak a tárolással is: a folyékony héliumot tároló rendszerek többsége legfeljebb néhány napnyi, vagy esetleg egy hétnyi termelést képes befogadni. Az országok és a különböző vállalatok 4-6 hétre elegendő készlettel rendelkeznek, és nagyjából a tárolás is ehhez kapcsolódik. Tehát ha nincs kínálat, a vállalatok és az országok nem tudnak héliumot venni, akkor egyszerűen nincs hova rakni, ugyanis a tárolás sokkal drágább, mint a termelés. És már látjuk is, hogy

jelentősen csökkent a héliumkínálat, gyakorlatilag a termelés is leállt.

A kérdésre, hogy ha a Hormuzi-szoros zárva van, akkor miért nem vesz mindenki az oroszoktól, a szakértő azt mondta: az orosz kitermelési arány körülbelül 10 százalék, tehát Oroszország nem tudja helyettesíteni a világ teljes héliumkínálatát. A másik gond pedig maga Oroszország, ahol még mindig van egyfajta technológiai függőség a nyugattól, ami a hélium tekintetében különösen érzékelhető. Hiányoznak különböző nyugati precíziós berendezések, különböző szoftverek, amelyeket Oroszország korábban nyugatról szerezett be, de ezek most a szankciók miatt vagy elérhetetlenné váltak, vagy nem olyan mennyiségben kapják, mint amire szükségük van. Az oroszok próbálkoznak, kísérleteznek különböző saját fejlesztésű berendezésekkel, és azzal is, hogy kínai technológiát próbáljanak használni, de egyelőre az látszik, hogy ezek hatékonysága és megbízhatósága elmarad a szükségestől.

Oroszország azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra elérje a 80 millió köbméteres termelést, tehát nagyjából annyit, mint most az Egyesült Államok,

de ehhez olyan precíziós berendezésekre van szükség, amelyekkel Oroszország most egyelőre nem rendelkezik.

Az egy nagy kérdés, hogy ha kevés a hélium a világpiacon, akkor azt a keveset hogyan osztják el. Előbb vajon az egészségügyi berendezéseket, az MRI-t állítják le, vagy a chipgyártást fogják abbahagyni? Ez egy érdekes kérdés – mondta a szakember, aki szerint a vállalatok elsősorban chipgyártásra és félvezetők gyártására használnának héliumot, ezért ha csak piaci szempontokat nézünk, akkor az MRI-gépekhez használható hélium háttérbe szorulna.

De itt valószínűleg közbeszólnak az államok döntései is, előirányozhatják, hogy ha lehet héliumot beszerezni, akkor ne csak a chipgyártáshoz szükséges héliumot vegyék meg, hanem az MRI gépekhez szükségest is, de egyelőre még nem annyira nagy a hiány, hogy ilyen döntéseket kellene hozni. Viszont

ha folytatódik a közel-keleti háború, és főleg ha a Hormuzi-szoros továbbra is zárva marad, akkor várható majd az is, hogy az államoknak és a vállalatoknak is ilyen döntést kell hozniuk, hogy vagy chipgyártás vagy inkább MRI

– vélekedik Olekszij Anton.

A kérdésre, hogy az államok tanultak-e valamit a február 28-a óta tartó iráni háborúból, átalakítják-e a beszerzési forrásaikat, építenek-e tárolókapacitást, megpróbálnak-e találni a saját területükön héliumot, vagy bíznak abban, hogy leáll a háború és megy minden úgy, mint korábban, a szakértő azt mondta: a hélium esetében ez nem olyan könnyű, mint a földgáz és a kőolaj esetében, amiket elég sok ország termel, át lehet irányítani az importkapacitásokat. De a hélium esetében nem nagyon, mert gyakorlatilag négy ország adja a héliumtermelés 90 százalékát. Bár a hélium 44 százaléka az Egyesült Államokból származik, de azt az amerikaiak vagy az európai országok el is használják.

Az iráni háború miatt főleg a kelet-ázsiai országok szenvednek nagyobb problémákat, mint Japán, Kína, Dél-Korea,

de más délkelet-ázsiai országok is. Nekik nincs nagyon más lehetőségük, mint megvárni, hogy vége legyen a közel-keleti háborúnak, és újra tudjanak Katarból problémamentesen héliumot beszerezni. Oroszország lehetne egy plusz lehetőség, de Moszkva most a héliumárak növekedése miatt lezárta az exportját. Úgy tűnik tehát, hogy a problémákat kizárólag azzal lehet megoldani, ha vége lesz a közel-keleti háborúnak – mondta Olekszij Anton, az Oeconumus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Varga Mónika készítette.