Az Európai Bizottság hatalmi érdekektől vezérelve politikai hidegháborút folytat Lengyelország ellen ahelyett, hogy tényleges feladatát látná el az uniós szerződések őreként. A támadásokban a bizottsággal együttműködik az uniós parlament, az európai baloldal és az Európai Néppárt is - jelentette ki Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP) delegációjának vezetője kedden Strasbourgban, az uniós képviselőtestület plenáris ülésének szünetében a közmédiának.

A lengyel alkotmánybíróságnak a nemzeti alkotmány elsőbbségét megállapító döntéséről aznap tartott EP-vitával kapcsolatban a magyar képviselő hangsúlyozta: "a hidegháború indítása újabb lépés abban a támadássorozatban, amely a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni, hamis információk és mondvacsinált indokok alapján megindított, 7-es cikk szerinti eljárással kezdődött. Az EU azzal fenyegeti e két országot, hogy e folyamat végkimeneteleként felfüggesztheti a két ország szavazati jogát a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsban."

Hozzátette: a második lépés "a jogállamisági rendelet áterőltetése volt, amelyet az uniós fejlesztési források felfüggesztésére irányulóan politikai zsarolóeszközként használ az EU, amennyiben valamelyik tagállam nem felel meg Brüsszel elvárásainak". Harmadik lépésként az uniós bizottság szabálytalan módon késlelteti a magyaroknak és a lengyeleknek is ugyanúgy járó helyreállítási források folyósítását, negyedik lépésként pedig nyílt hidegháborút indít Lengyelország ellen, az alkotmánybíróság által meghozott döntés kapcsán - folytatta.

"Ezzel összefüggésben nincs megalapozott jogi érve sem a bizottságnak, sem az EP-nek, de nem is keresnek, hiszen erőalapon akarják rendezni a kérdést" - jelentette ki a képviselő.

Deutsch Tamás hangsúlyozta: a vitában a fideszes és a kereszténydemokrata magyar EP-képviselők határozottan kiálltak Lengyelország mellett, és világossá tették, "hogy elfogadhatatlan és jogszerűtlen lépésről van szó, amelynek keretében az európai együttműködést, az unió szabályszerű működését veszélyeztető politikai támadásra szánták el magukat a brüsszeliek".

"Mindenki, aki az európai birodalmi törekvések embere, és a nemzeti szuverenitás felszámolása a célja, az támadta, aki pedig demokrata érzelmű, az támogatta Lengyelországot" - jelentette ki.

Arra is kitért, hogy rengeteg, a lengyel alkotmánybírósági döntéshez hasonló határozat született az EU-ban már korábban, amely azt mondja ki, hogy van alkotmányos korlátja a közös uniós jog érvényesülésének.

"A német alkotmánybíróság is hasonló kérdésben hasonló döntést hozott tavaly, de kíváncsi lennék, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság német elnöke mikor támadná Németországot ilyen durva és lekezelő hangnemben, ahogy a mai vitában tette Lengyelországgal kapcsolatban" - jegyezte meg a politikus.