eur:
394.06
usd:
365.63
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg tagjai fényképet készítenek a kínai légierő hat J-10-es harci gépéről, amint a Pa Ji műrepülőcsoport kötelékrepülést mutat be a szingapúri nemzetközi repüléstechnikai légi bemutató sajtónapján 2020. február 11-én. Ázsia legnagyobb repüléstechnikai bemutatója február 16-ig várja a szakembereket és az érdeklődőket. A tüdőgyulladást okozó új koronavírus terjedése miatt a szervezők óvintézkedéseket vezettek be, ennek ellenére néhány gyártó, mint a Lockheed Martin, az Embraer, a Bombardier és a COMAC nem vesz részt a bemutatón.
Nyitókép: MTI/EPA/Wallace Woon

Kína négy éven belül megszállhatja Tajvant?

Negyven éve nem volt ilyen feszült Kína és Tajvan viszonya, mint most, magas a véletlen incidensből kipattanó háború kockázata – mondta a tajvani védelmi miniszter. Az is hozzátette: Kína négy éven belül képes lesz megszállni a szigetet.

Az elmúlt hónapokban egyre többet lehetett hallani a világ egyik potenciális geopolitikai ütközőpontjáról, de ennyire határozott figyelmeztetésre még nem volt példa.

Azt követően, hogy a hétvége folyamán közel 150 kínai harci gép repült be a Tajvan légterét övező, még nemzetközi légtérnek számító úgynevezett biztonsági azonosító zónába, Csiu Kuo-cseng tajvani védelmi miniszter azt mondta:

2025-re Kína teljes mértékben kész lesz megszállni a szigetet.

Tajvant is kínaiak lakják, fő nyelvük a mandarin, csak épp nem állnak a kommunista párt uralma alatt és a világ legtöbb országa hivatalosan nem ismeri el demokratikus államukat. Kína szakadártartománynak tartja a szigetet, és nyomást gyakorol a külvilágra, hogy ne tartson fenn vele diplomáciai kapcsolatot – emiatt az Európai Unióval is sor került egy pengeváltásra.

Nyugati szövetségesek, szemben Kínával

Az Egyesült Államok és más nyugati szövetségesek ígéretet tettek Tajvan védelmére – ennek példája az ellentmondásos amerikai-ausztrál-brit „mini NATO” is.

Tajvan közben több mint 8,6 milliárd dolláros különleges védelmi költségvetést különített el hadihajók és hadihajó-elhárító rakéták vásárlására.

„Ha most akarnak ránk támadni, akkor már most képesek rá, de számolniuk kell a költségekkel. 2025-re már minimális veszteségek és költségek mellett tudnák megtenni”

– mondta a védelmi miniszter.

Cai Ing-ven tajvani elnök példátlan felhívást intézett a világ országaihoz: más demokráciáknak emlékezniük kell arra, hogyha Tajvan elesik, akkor az katasztrofális következményekkel jár majd a regionális békére és a demokratikus szövetségi rendszerekre.

„Az értékek mostani globális versenyében ez jelzés lesz arra, hogy a tekintélyelvűség erősebb, mint a demokrácia”

– írta az elnök a Foreign Affairs című amerikai külpolitikai-diplomáciai magazinban.

Tudósítók megjegyzik, hogy az elmúlt év során Peking egyre több tengeri és légi manővert hajt végre a tajvani partok közelében. A sziget védelmi minisztériuma szerint 672 kínai gép repült be a biztonsági azonosító zónába a 2020-as 380-nal szemben.

Nem mindenki hiszi, hogy Kína háborút akar

Egyes washingtoni illetékesek szerint a kínaiak nem háborúra készülnek, de ki akarják fárasztani és zaklatni akarják a tajvani légvédelmet. „A kínai támadás valószínűsége alacsony a közeljövőben és középtávon” – mondta Mark Milley amerikai vezérkari főnök.

A Financial Times című lap idézi a hasonló véleményen lévő Tiffany Mát, a Bower Group Asia nevű tanácsadó cég szakértőjét: „csak azért, mert Kínának megvan a képessége bizonyos forgatókönyvek esetében, még nem jelenti azt, hogy meglenne a törekvése is.

"A Népi Felszabadító Hadsereg számára nagyon költséges lenne egy tajvani katonai invázió.

Kína inkább egy sor új eszközt fejleszt ki a nyomásgyakorlásra, mielőtt el kéne dördülnie az első puskalövésnek”

- mondta.

Egy másik amerikai katonai vezető, Philip Davidson, a csendes-óceáni parancsnokság volt parancsnoka márciusban azt állította: Kína hat éven belül megtámadhatja Tajvant. Több amerikai illetékes és szakértő bírálta a szigetet azért, mert úgymond túl keveset tesz védelmi erői fejlesztésére.

A téma szerepelt Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Jang Csiecsi vezető kínai küldött szerdai, svájci találkozójának napirendjén és felmerült, hogy a felek előkészítik Joe Biden és Hszi Csin-ping kínai elnök virtuális csúcstalálkozóját. Hszi korábban elutasította Biden ajánlatát, hogy folytassanak csúcstalálkozót.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×