Példa nélküli erdőtüzek pusztítanak Dél-Európában. Törökországból sokkoló képek érkeznek az ingóságaikkal az utakat elárasztó menekültekről – ezúttal nem a szomszédos Szíriából jöttek, hanem európai és más turisták –, akik a lángoló hegyoldallal és füst keltette szmoggal a háttérben próbálnak biztonságba kerülni.

Tüzek pusztítanak Görögországban, Olaszországban, Franciaországban és a spanyolországi Katalóniában is, de a törökországi károk a legsokkolóbbak:

augusztus elejére több mint 150 000 hektár földterület égett le, ami több mint kilencszerese az előző 12 év átlagának.

Az európai erdőtűzinfó (EFFIS) kutatói szerint az idén kétszer–ötször több az erdőtűz, mint a 2008–2020 közötti időszakban.

A tudósok az úgynevezett „hőkupolával” magyarázzák a példátlan tüzeket.

Ez egy olyan, magas nyomású „buborék”, amely egy bizonyos területre koncentrálja a meleget azzal, hogy napokig vagy akár hetekig megmarad egy helyben. Egyfajta fedő a serpenyőn. A forró levegő először felfelé terjed ki, de a magas légnyomás miatt nem tud elszökni, ezért lefelé szorul, miközben még több hőt ejt csapdába. A folyamatot erősíti, hogy a talaj is elveszíti a nedvességét és kezd felmelegedni, ideális körülményeket teremtve a tűznek.

Az amerikai Légkör- és Óceánkutató Hivatal (NOAA) tudósa szerint az idei hőkupolák fő kiváltó oka az volt, hogy télen egyes térségekben radikálisan megnőtt az óceán hőmérséklete, míg máshol hideg maradt a víz. Ez felfokozta a szeleket, amelyek a szárazföld felé vitték a meleg levegőt.

A hőkupola nyomán egyes dél-európai térségekben az idén 40 fok fölé ugrott a hőmérséklet, ami tökéletes előfeltétele a tüzek elterjedésének – jegyezte meg a Sky News. A hírcsatornának nyilatkozott Dann Mitchell professzor, a Bristoli Egyetem klímakutatója. Mint elmondta, az erdőtüzek fő kiváltó okai a hőség, a szárazság és az erős szelek. „Görögországban és Törökországban

az extrém hőség és az aszály tökéletes vihart váltott ki”

– fogalmazott. A mérések szerint közben a mediterrán térség több körzetében messze az átlag alatti csapadék esett – a görögországi Hellinikonban például az idén folyamatosan kevesebb volt a csapadék, mint az elmúlt ötéves átlag, de kevesebb volt az eső a törökországi Antaliában és az olasz csizma déli részén fekvő Marina Gi Dinosában is. A kutató szerint az elkövetkező években

a szélsőségesebb időjárási viszonyok miatt az erdőtüzek Európa más részein is gondokat okozhatnak majd.

„Télen több esőre lehet számítani, amitől növekedésnek indul a növényzet. Nyáron Európa sok részén kevesebb eső várható. A jövőben tehát több száraz növényzetre kell felkészülnünk, ami ideális a tüzek számára. Az átlaghőmérséklet emelkedésével gyakrabban kell felkészülni komoly erdőtüzekre Európa központi és északi területein is” – tette hozzá.

A török média közben a terrorszervezetnek tartott Kurd Munkáspárt, a PKK-hoz kötött radikálisok számlájára is írja a tüzeket. „A Tűz Gyermekei Kezdeményezés” nevű csoport például gyújtogatásokkal fenyegetett, PPK-szimpatizánsok pedig örömüket fejezték ki a katasztrófa miatt. Ennek nyomán a közösségi médiában sokan a kurdokat kezdték okolni a példátlan tüzekért.