Infostart.hu
eur:
384.7
usd:
333.87
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
Szent Szalvátor jezsuita templom az Óvárosháza (b) Pozsonyban, a Fő téren 2019. november 1-jén.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Gyanús földeket vizsgálnak Szlovákiában

Nem kell a földjeik elkobzásától tartaniuk azoknak a magyar származású ingatlantulajdonosoknak Szlovákiában, akiknek az épülő D4-es autópálya tervezett nyomvonalában vannak a földterületeik, a kormány ugyanis nem fogja a még ma is érvényben lévő Beneš-dekrétumokra hivatkozva elkonfiskálni a földjeiket.

A Pozsonyt elkerülő körgyűrű alatti telkek esetleges elkobzására az Új Szó napilap hívta fel a figyelmet. A vagyonelkobzás jogi alapja, hogy a tulajdonosok felmenői magyarok voltak. A Szlovák Földalap pedig a magyarokat a második világháború után kollektív bűnösnek kikiáltó rendeletekre hivatkozva 60 ingatlant akart elkobozni.

Az ügyben azonban körvonalazódik az előrelépés, miután Ján Mičovský földművelésügyi miniszter nyitottságot mutatott az iránt, hogy ha bármilyen kétség merül fel az egykori konfiskáló végzés hitelességét illetően, továbbá az eljárásban érintett tulajdonosok vagy bármilyen más tulajdonjogi kérdést illetően, akkor a helyzet tisztázásába vonjanak be külső, akár magyarországi szakértőket is.

„Ez nem támadás vagy a Beneš-dekrétumok bármiféle újranyitása, hanem valójában csak a háború utáni valóság harmonizálása a nem következetesen készített nyilvántartásokkal” – nyilatkozta sajtótájékoztatóján a szaktárca vezetője.

Az ügyben e héten történt egy szakmai egyeztetés, melyen részt vett Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke is. A találkozót követően Berényi elmondta,

a Szlovák Földalap arra gyanakszik, hogy komoly visszaélésekre kerülhetett sor

az ingatlanok tulajdonosainak megállapítása során. Szerintük nagyon sok esetben előfordulhatott, hogy nem valós személyek jelentek meg a nevesítetlen földterületek tulajdonosainak felkutatása során.

„A földalap gyanúja szerint ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetésébe államigazgatási szervek alkalmazottai is bekapcsolódhattak” - számolt be a földalap feltételezéséről Berényi, azzal, hogy amennyiben beigazolódik a gyanú, a folyamatot az intézmény le fogja állítani.

Címlapról ajánljuk

Védelmi Tanács: katonai védelem alá helyezik a Török Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszát

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „terrortámadást készítettek elő a Török Áramlat vezetékkel szemben”. A Védelmi Tanács vasárnapi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök elrendelte, hogy a Török Áramlat magyarországi szakaszát katonai védelem alá kell helyezni a szerb határtól a szlovák határig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Európa egy olyan energiasokk szélére sodródott, amely könnyen tovább élhet a közel-keleti fegyveres konfliktus lecsengése után is: a megsérült olaj- és gáz-infrastruktúra hónapokra visszafoghatja a kínálatot, miközben az árak máris meredeken ugrottak. Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa szerint egyetlen hónap alatt 60–70 százalékkal drágult az olaj és a gáz, ami 14 milliárd euróval terhelte az EU fosszilis importszámláját, és ezzel nem átmeneti kilengést, hanem elhúzódó költségterhet vetít előre. A 2022-es inflációs robbanás egyelőre úgy tűnik, nem ismétlődik meg, de a költségoldali nyomás már megérkezett a vállalatokhoz, és az euróövezeten belül egyre látványosabban széttart, hol mennyire fáj a drágulás. Brüsszel ezért óvatosabb válságkezelésre készül: szűkebbre szabott, célzottabb segítséggel és olyan szerkezeti lépésekkel, amelyek nem az árakat fojtják le drágán, hanem a fosszilis kitettséget faragják kisebbre. Az agyon szidott zöldfordulat már most sokat segít a kontinensen.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×