Infostart.hu
eur:
378.36
usd:
323.77
bux:
128569.41
2026. április 8. szerda Dénes
Nyitókép: Pixabay

Milliós földterületeket akar elkobozni a szlovák állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva

Az érintett terület az épülő pozsonyi körgyűrű, a D4-es autópálya alatt van. A vagyonelkobzás jogi alapja, hogy a tulajdonosok felmenői magyarok voltak. A Szlovák Földalap 60 ingatlant akar a dekrétumok alapján elkobozni.

Az állami tulajdonban lévő Nemzeti Autópálya-társaság leállította a Pozsonyt elkerülő D4-es autópálya alatti földterületek felvásárlását, mert a Szlovák Földalap kezdeményezésére több millió euró értékű ingatlant akar elkobozni a szlovák állam egyes személyektől, mégpedig azzal az indokkal, hogy a jogosultak felmenői magyar nemzetiségűek voltak, és ezért a Beneš-dekrétumok értelmében a tervezett autópálya alatti földjeiket a tulajdonosaiktól már korábban el kellett volna kobozni.

Az esetre Tomáš Plank ügyvéd hívta fel a figyelmet, aki megkereste az Új Szó napilap pozsonyi szerkesztőségét, és elmondta, védenceitől a Beneš-dekrétumokra hivatkozva több millió euró értékű ingatlant akar elkobozni az állam.

A dekrétumok a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó rendeletek, melyek a csehszlovák nemzetállam megteremtése érdekében az ország területén élő magyarok és németek kollektív bűnösségét rögzítették.

A Szlovák Földalap most egész egyszerűen arra hivatkozik, hogy

az egykori tulajdonosok nemzetisége miatt végbe kellett volna mennie az elkobzásnak.

Mivel ez akkor különböző okok miatt, például hibás nyilvántartás vagy lezáratlan tulajdonvita miatt hivatalosan nem minden esetben történt meg, az elkobzást a földalap most végezné el, mert a Beneš-dekrétumokat aláírásuk, azaz 1945 óta még mindig nem törölték a szlovák jogrendből.

„Általában ezek az ügyek nem a nyilvánosság előtt zajlanak.

Nagyon ritkán kerülnek bírósági fázisba. Közigazgatási eljárás keretében folyik a telekrendezés, amely során minden parcellához tartozó iratot átvizsgálnak. Ott találhatják nyomát annak, ha volt egy határozat arról, hogy az adott tulajdonos magyar nemzetiségű, ezért el kell kobozni a földjét. Lehet, hogy ez nem történt meg. Vagy ha meg is próbálták elkobozni, ismeretlen helyen tartózkodott… Ilyen és ehhez hasonló dolgok kerülnek most elő, így akarják most befejezni ezeket az elkobzásokat” – fogalmazott Fiala Bútora János, a strasbourgi emberi jogi perek szakértője.

A legértékesebb telek hozzávetőlegesen 800 ezer eurót, mintegy 277 millió forintot ér, a földalap pedig közel 60 ingatlant akar elkobozni a dekrétumok alapján.

Összesen így több millió euró értékű földtulajdonról van szó.

A kétségbeesett földtulajdonosok tavaly már az akkori közlekedési minisztert, Érsek Árpádot is megkeresték, aki szerint a Nemzeti Autópálya-társaság a Szlovák Földalap kifogásai ellenére hajlik arra, hogy pénzért vásárolja meg a telkeket. A földalap arról tájékoztatta az autópálya-társaságot, hogy szerintük az összes telek valójában elkobzott vagyon. Érsek Árpád ezt másként látja. „Az én véleményem az, hogy minden földtulajdonost, aki bizonyítani tudja, hogy joga volt a földhöz – éljen az illető akár Ausztriában, Magyarországon vagy bárhol a világban – a perújrafelvétel után ki kell elégíteni“ – mondta Érsek Árpád.

A Magyar Közösség Pártja állásfoglalásában mélységesen felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja az ügyet. Az MKP rámutat, hogy az állami szervek eljárása szembe megy azzal a korábban hangoztatott hivatalos állásponttal, miszerint a Beneš-dekrétumok már csak a történelem része és ma már nem képezhetik jogfosztó döntések alapját.

Címlapról ajánljuk
Csicsmann László a közel-keleti tűzszünetről: nagyon sok még a rizikó, bármikor „újratermelődhet az Irán-probléma”

Csicsmann László a közel-keleti tűzszünetről: nagyon sok még a rizikó, bármikor „újratermelődhet az Irán-probléma”

Racionális döntésnek tűnik most befejezni a háborút, és tárgyalásokat kezdeni, amit az amerikai és az iráni fél is kvázi győzelemként értékelt odahaza – mondta az InfoRádióban a Közel-Kelet-szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint világgazdasági szempontból továbbra is a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés kérdése a legfontosabb, és ebben a két oldal nagyon eltérő állásponton van.
inforadio
ARÉNA
2026.04.08. szerda, 18:00
Orbán Balázs
a miniszterelnök politikai igazgatója, a Fidesz–KDNP választási kampányfőnöke
Trump tűzszünetet kötött Iránnal, megnyitják a Hormuzi-szorost - Száguldanak a tőzsdék!

Trump tűzszünetet kötött Iránnal, megnyitják a Hormuzi-szorost - Száguldanak a tőzsdék!

Az utolsó pillanatban jött a fordulat az iráni konfliktusban, Donald Trump két hétre felfüggesztette a tervezett amerikai támadásokat, miután körvonalazódott egy megállapodás a Hormuzi-szoros megnyitásáról. A lépés azonnali piaci reakciót váltott ki, az olajárak meredeken esnek, miközben az ázsiai és európai részvénypiacokon nagy rali bontakozott ki. A hangulat javulása ellenére a befektetők továbbra is árazzák a kockázatokat, az arany és az állampapírok iránti kereslet is nőtt, ami azt jelzi, hogy a piac egyszerre árazza a feszültség enyhülését és a bizonytalanság fennmaradását. A felek közben már tárgyalásra készülnek, de továbbra is kérdés, hogy a törékeny fegyverszünetből valódi béke lesz-e. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×