Infostart.hu
eur:
362.12
usd:
311.89
bux:
147747.91
2026. szeptember 4. péntek Rozália
Nyitókép: Pixabay

Milliós földterületeket akar elkobozni a szlovák állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva

Az érintett terület az épülő pozsonyi körgyűrű, a D4-es autópálya alatt van. A vagyonelkobzás jogi alapja, hogy a tulajdonosok felmenői magyarok voltak. A Szlovák Földalap 60 ingatlant akar a dekrétumok alapján elkobozni.

Az állami tulajdonban lévő Nemzeti Autópálya-társaság leállította a Pozsonyt elkerülő D4-es autópálya alatti földterületek felvásárlását, mert a Szlovák Földalap kezdeményezésére több millió euró értékű ingatlant akar elkobozni a szlovák állam egyes személyektől, mégpedig azzal az indokkal, hogy a jogosultak felmenői magyar nemzetiségűek voltak, és ezért a Beneš-dekrétumok értelmében a tervezett autópálya alatti földjeiket a tulajdonosaiktól már korábban el kellett volna kobozni.

Az esetre Tomáš Plank ügyvéd hívta fel a figyelmet, aki megkereste az Új Szó napilap pozsonyi szerkesztőségét, és elmondta, védenceitől a Beneš-dekrétumokra hivatkozva több millió euró értékű ingatlant akar elkobozni az állam.

A dekrétumok a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó rendeletek, melyek a csehszlovák nemzetállam megteremtése érdekében az ország területén élő magyarok és németek kollektív bűnösségét rögzítették.

A Szlovák Földalap most egész egyszerűen arra hivatkozik, hogy

az egykori tulajdonosok nemzetisége miatt végbe kellett volna mennie az elkobzásnak.

Mivel ez akkor különböző okok miatt, például hibás nyilvántartás vagy lezáratlan tulajdonvita miatt hivatalosan nem minden esetben történt meg, az elkobzást a földalap most végezné el, mert a Beneš-dekrétumokat aláírásuk, azaz 1945 óta még mindig nem törölték a szlovák jogrendből.

„Általában ezek az ügyek nem a nyilvánosság előtt zajlanak.

Nagyon ritkán kerülnek bírósági fázisba. Közigazgatási eljárás keretében folyik a telekrendezés, amely során minden parcellához tartozó iratot átvizsgálnak. Ott találhatják nyomát annak, ha volt egy határozat arról, hogy az adott tulajdonos magyar nemzetiségű, ezért el kell kobozni a földjét. Lehet, hogy ez nem történt meg. Vagy ha meg is próbálták elkobozni, ismeretlen helyen tartózkodott… Ilyen és ehhez hasonló dolgok kerülnek most elő, így akarják most befejezni ezeket az elkobzásokat” – fogalmazott Fiala Bútora János, a strasbourgi emberi jogi perek szakértője.

A legértékesebb telek hozzávetőlegesen 800 ezer eurót, mintegy 277 millió forintot ér, a földalap pedig közel 60 ingatlant akar elkobozni a dekrétumok alapján.

Összesen így több millió euró értékű földtulajdonról van szó.

A kétségbeesett földtulajdonosok tavaly már az akkori közlekedési minisztert, Érsek Árpádot is megkeresték, aki szerint a Nemzeti Autópálya-társaság a Szlovák Földalap kifogásai ellenére hajlik arra, hogy pénzért vásárolja meg a telkeket. A földalap arról tájékoztatta az autópálya-társaságot, hogy szerintük az összes telek valójában elkobzott vagyon. Érsek Árpád ezt másként látja. „Az én véleményem az, hogy minden földtulajdonost, aki bizonyítani tudja, hogy joga volt a földhöz – éljen az illető akár Ausztriában, Magyarországon vagy bárhol a világban – a perújrafelvétel után ki kell elégíteni“ – mondta Érsek Árpád.

A Magyar Közösség Pártja állásfoglalásában mélységesen felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja az ügyet. Az MKP rámutat, hogy az állami szervek eljárása szembe megy azzal a korábban hangoztatott hivatalos állásponttal, miszerint a Beneš-dekrétumok már csak a történelem része és ma már nem képezhetik jogfosztó döntések alapját.

Címlapról ajánljuk
Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.

Szakértő az EU-költségvetésről: Magyarországnak nem érdeke az uniós politikákra jutó összegek csökkentése

Az úgynevezett „takarékos” EU-tagországok szerint észszerűtlenül magasak az uniós költségvetési tervezet fő számai. A nettó befizetőnek számító Németország, Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország közös tanácskozást tartott, ami után közölték: az Európai Bizottságnak a csaknem kétezer milliárd eurós tervezett költségvetést több százmilliárddal csökkentenie kell.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Tisza-kormány: Felmentették a Mandiner vezérigazgatóját, újra jön az Erasmus

Tisza-kormány: Felmentették a Mandiner vezérigazgatóját, újra jön az Erasmus

Azonnali hatállyal felmentették a Mandiner vezérigazgatóját, a lap mindennemű finanszírozását pedig a mai naptól teljesen leállítják. A kormány 10 százalékkal emeli a megváltozott munkaképességűek ellátásait, a 65 év feletti rokkantsági ellátottak juttatása pedig 2027-től legalább havi 120 ezer forintra nő. A 2026/2027-es tanévtől ismét valamennyi magyar egyetemen elérhetővé válik az Erasmus-program, így abban a korábban korlátozásokkal érintett 21 felsőoktatási intézmény hallgatói is részt vehetnek. A kormány döntött a mohácsi Duna-híd megépítéséről is, a beruházás műszaki tartalmának módosításával azonban 74-76 milliárd forintot takarítanának meg: az alföldi oldali csatlakozóút 2x2 helyett 2x1 sávon épül meg, a felszabaduló pénzt pedig az országos úthálózat felújítására fordítják. A gyermekvédelmi rendszer átvilágítása után tízmilliárd forintos kríziskezelő alapot és egymilliárd forintos jóvátételi keretet hoznak létre a szektor fejlesztésére, a béremelésekre és a bántalmazott fiatalok támogatására. A kormány emellett átírná a csecsemők kötelező pneumococcus elleni oltásának szabályait. Belpolitikai híreink pénteken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×