Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
331.94
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
A Zokni nevű, 15 napos alpakacsikó (Vicugna pacos) a Nyíregyházi Állatpark kifutójában 2017. június 15-én. A 8 kilogrammal született kis csődör a lábai fehér mintázatáról kapta nevét.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Az alpaka segíthet legyőzni a koronavírust

Amerikai tudósok olyan antitesteket fedeztek fel az állatokban, amelyek segítségével gyógymódot akarnak kidolgozni az új típusú koronavírus okozta betegségre.

Úgy tűnik, a lámák egyik alfaja, az alpaka segíthet a Covid-19 betegség elleni harcban. A texasi székhelyű McLellel Labor kutatói azon dolgoznak, hogy az alpakák által termelt parányi antitestekből a SARS-CoV-2 néven ismert új típusú koronavírus elleni gyógyszert dolgozzanak ki.

A betegséget túlélő és már immunis emberek immunrendszere kifejlesztette azokat az antitesteket, amelyek a vírus mára elhíresült legfőbb fegyverét, az s-fehérjét felismerik és hatástalanítják, ha újra támad. Aki viszont eddig még nem volt beteg, annak nincs antitestje, de a várható új terápia segíthet a megszerzésében.

A lándzsahegyre emlékeztető s-fehérje (amelynek nyomán koronavírusnak hívják a kórokozót) az, amivel a vírus a tüdőben, bélben és máshol található olyan sejtekre kapcsolódik, amelynek felületén megtalálható az ACE2-enzim. Ezek után hatol be a sejtbe, kezdi el sokszorosítani a magát és a fertőzött sejt segítségével tovább terjed.

A tevék családjába tartozó lámák és néhány más állat épp olyan apró antitesteket vagy más néven nanotesteket tudnak előállítani, amelyek semlegesítik az embert támadó koronavírust. Az erre épülő antitest-terápia kifejlesztésének első lépése, hogy mesterségesen, laborban előállított koronavírus s-proteint juttatnak az állatok testébe, amire szervezetük antitesteket termelő immunreakcióval válaszol. Ezeket kivonják és klónozzák, és ezekből készítenek majd olyan szert, amely lenyomja a fertőzést az emberekben.

Az állatok nanotestjei körülbelül feleakkorák vagy kisebbek, mint az emberi antitestek

– írja a Sciencefocus nevű portál. Méretük nyomán stabilabbak és szakértők szerint „kisebb helyekre is beférnek”, mint a nagyobb antitestek.

A kutatók még a mostani pandémia előtt kezdtek el dolgozni az alpakákkal, és a mostani koronavírus közeli rokonai, a 2003-as járványt okozó SARS és a 2012-től a Közel-Keleten pusztító MERS koronavírusok ellen próbáltak ellenszert kidolgozni.

Éppen egy publikálás előtt álló tanulmányon dolgoztak, amikor beütött a mostani pandémia. Gyorsan letesztelték, hogy az alpakák nanotestjei rá tudnak-e kapcsolódni az új típusú koronavírus s-fehérjéjére, és úgy találták, hogy a kapcsolódás elég erős. Emellett egy laborban (és nem embereken végzett) tesztjük azt is kimutatta, hogy az állati antitest blokkolni tudja a vírust.

Az amerikaiak mellett a svéd Karolinska Intézet is az állati eredetű antitestgyógymódon dolgozik, és júniusban egy Tyson nevű alpakát oltottak be, majd nyertek belőle ki antitesteket.

A gyógyszerfejlesztés hosszadalmas: a kutatók először rágcsálókon kísérleteznek. Ha itt eredményt érnek el, jöhet az első, emberszabású majmokkal lefolytatott tanulmány, és csak utána az emberi klinikai kísérletek első fázisa. A texasi kutatócsapat elképzelése szerint legalább egy évig tart majd, mire kidolgozzák az antitestgyógyszert, amelyet valószínűleg injekcióval adnak majd be.

Az ilyen kezelések előnye a vakcinával szemben az, hogy már fertőzött embereknek is beadhatók. A vakcinákat viszont a várható fertőzés előtt általában két hónappal tanácsos beadni, hogy a szervezet kifejlessze az antitesteket, amelyek majd felismerik és hatástalanítják a támadót.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×