eur:
394.78
usd:
365.84
bux:
65215.62
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Gyászolók amerikai és izraeli zászlókat égetnek az amerikai légicsapásban január 3-án Bagdadban elhunyt Kászim Szulejmáninak, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz Brigádjai nevű különleges egysége parancsnokának és Abu Mahdi al-Muhandisznak, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetőjének a búcsúztatásán Teheránban 2020. január 6-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Nagy vihart kavart az amerikai elnök kijelentése arról, miből lehet célpont Iránban

Ha Irán visszavág tábornoka meggyilkolásáért, akkor az Egyesült Államok megtámadhatja az ország műemlékeit – ezzel fenyegetőzött Donald Trump. Az elnök azután beszélt erről, hogy az Iránnal szimpatizáló pártok dominálta iraki parlament határozatot fogadott el és sürgette az amerikai csapatok távozását.

Az Irán közel-keleti befolyását építő parancsnok, Kászim Szulejmáni tábornok meggyilkolása után az iraki parlament vasárnap arról határozott, hogy a külföldi, így az amerikai csapatoknak távozniuk kell az országból.

Az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíció ezután leállította offenzíváját. Bár a parlament döntése csak ajánlás és a csapatkivonási követelésnek az iraki kormány részéről is el kell még hangzania, úgy tűnik, kezd egyre inkább lazulni az iraki állam és az Egyesült Államok szövetsége.

George Bush és Tony Blair 2003-as inváziója nyomán az Irán által támogatott és Iránnal szimpatizáló pártok kerültek hatalomra a többségében siíta országban, ahol addig Szaddam Husszein szunnita elitje nyomta el őket.

A siíta pártok ellenőrzik például a biztonsági apparátust és az iraki államhoz kapcsolódik egy sor siíta milícia is.

Washington most ez ellen akar fellépni úgy, hogy célba vette Iránt. A példátlan akciót még keményebb fellépés követheti, Trump elnök azt mondta: az iráni kulturális örökség is célpont lehet, ha Teherán visszavág. Egy ilyen lépést azonban háborús bűncselekményként lehet értékelni.

A II. világháború végén az amerikai atombomba létrehozásában résztvevő, magyar származású matematikus és fizikus Neumann János amellett kardoskodott, hogy a kulturális kincsnek számító Kiotóra dobják le a Japán ellen bevetett amerikai atombombát. Ezt az ötletet végül elvetették, de Donald Trump most hasonlóval fenyegetőzik.

Mike Pompeo külügyminiszter ugyanakkor azt hangoztatja, hogy bármely, esetleges Irán elleni csapás megfelel majd a nemzetközi jognak. Az amerikai elnök ugyanakkor érzelmes megjegyzésekkel készíti elő a terepet egy lehetséges, közvetlenül Irán elleni csapáshoz.

"Nekik szabad megölni, megcsonkítani, kínozni a mi embereinket. Ők használhatnak útszéli pokolgépeket. Mi viszont nem nyúlhatunk a kulturális örökségükhöz? Ez nem így működik!.

Ha bármit csinálnak, masszív ellencsapás jön”

– mondta tudósítók előtt. Donald Trump ezt megelőzően már a Twitteren említett 52 potenciális iráni célpontot, köztük műemlékeket is.

Teheránban erre a kulturális kincseket pusztító Iszlám Államhoz hasonlították az Egyesült Államokat, a közösségi médiát pedig elöntötték az ősi városokat, például Iszfahánt ábrázoló képek.

Donald Trump demokratapárti ellenfelei szintén figyelmeztették az elnököt. „Maga háborús bűnök elkövetésével fenyegetőzik” – üzente az elnöknek Elisabeth Warren, az egyik vezető demokrata elnökjelölt-aspiráns.

"Az amerikai nép nem akar háborút Iránnal. Civileket és kulturális emlékeket célba venni? Ilyet a terroristák csinálnak"

– tette hozzá Chris Murphy szenátor. Nicolas Burns, George Bush volt elnök NATO-nagykövete pedig képmutatással vádolta meg Trumpot, mivel annak idején erőfeszítéseket tett, hogy az Iszlám Állam ne pusztítsa el a szíriai Palmüra világörökségnek minősített műemlékeit.

Közben a NATO legfőbb politikai döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács rendkívüli, nagyköveti szintű ülést hívott össze hétfőre a közel-keleti feszültség növekedése miatt, a Honvédelmi Minisztérium pedig úgy döntött, hogy noha a NATO-missziók ideiglenesen leállítják iraki műveleteiket az Egyesült Államok és Irán közötti növekvő politikai feszültség miatt, a magyar katonák - a megfelelő műveletbiztonsági intézkedések mellett - továbbra is végzik Irakban a részükre meghatározott feladatokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×