eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay

Boris Johnson ismét Varadkarral alkudozik

Folytatódik a versenyfutás azért, hogy mégis legyen alku a brexitről – ennek részeként szervezték meg a brit és az ír kormányfő csütörtöki találkozóját. Az Európai Unió azonban egyre szkeptikusabb. Közben kérdés: visszatáncol-e Boris Johnson és belemegy-e a kilépési határidő meghosszabbításába?

„A remény hal meg utoljára” – mondják és egyre haloványabb a remény, hogy az Európai Unió és Nagy-Britannia meg tud állapodni a brit kilépés mikéntjéről úgy, hogy a szigetország a hónap végén szabályozott módon és nagyobb sokk nélkül távozni tudjon a klubból.

Az alkudozás részeként hozták tető alá Boris Johnson brit és Leo Varadkar ír miniszterelnök csütörtöki „mini-csúcstalálkozóját”. A felek „magánbeszélgetésként” jellemezték a tárgyalást, annak ellenére hogy hatalmas a tét: tudnak-e olyan formulát találni az ír, egyben brit-EU-s határ kérdésére, amelyet mindkét fél el tud fogadni.

Annak tudatában, hogy homlokegyenest ellenkező a megközelítés – az írek nem hajlandók vámszabályozást látni a szigeten a brexit után, míg a britek ki akarnak lépni az EU-tagsággal járó vámunióból –

nehéz elképzelni a középutat.

Michel Barnier, az Unió brexitügyi főtárgyalója már gyakorlatilag temette az alku lehetőségét, amikor azt mondta: a felek „nincsenek igazán abban a helyzetben, hogy megállapodást érhessenek el”.

Johnson – szavai szerint roppant engedékeny és konstruktív módon – nemrég olyan ajánlatot tárt az Unió és az általa támogatott írek elé, amelyekkel egyszerre vezetnének be vámokat, de tehetnék zökkenőmentessé a határforgalmat. Az ellenőrzést ugyanis a választóvonaltól távol és különböző technológiai megoldások útján gyorsítanák fel.

A közös piacot, a fogyasztókat és céget féltő, az olcsó és az EU-s minőségi szabványoknak nem megfelelő áruk beáramlásától tartó Brüsszel azonban ebbe nem megy bele, szerinte az amúgyis másik szigeten fekvő Észak-Írországot bent kéne tartani a vámunióban, míg Nagy-Britannia többi része kiléphetne belőle.

Barnier főtárgyaló közölte: Johnsonnak a határkérdésről szóló elképzeléseit nem tudják elfogadni, miközben a tárgyalásai során az EU által nyújtott támogatásra figyelő Varadkar is hasonlóan fogalmazott.

Szerdán például azt mondta az ír parlament előtt, hogy az alkut Johnson fékezi azzal, hogy Észak-Írországnak Nagy-Britannia többi részével együtt ki kell lépnie a vámunióból. „Most ez az álláspontjuk, ami nagy nehézség a számunkra” – közölte, majd megismételte azt a mantrát, amit minkét oldaltól hallani lehet: „alkut akarunk és az utolsó pillanatig dolgozni fogunk rajta, de nem akarjuk mindenáron”.

Az elmúlt hetek apró reménysugarai után a felek így ugyanott találják magukat, mint ahol korábban voltak.

Ezek után jöhet a brit parlament által törvénytelennek minősített alku nélküli brexit – amiről még nem tudni, hogyan valósulhat meg. A másik megoldás, hogy Johnson, szembe menve ígéreteivel, mégis hosszabbítást kér az EU-tól – de vajon a csúsztatással feloldható lesz-e akár jövő nyárig az ír határ körüli patthelyzet? Mindenesetre a liberális Guardian című lap arról írt, hogy Johnson azt ígérte centrista konzervatív képviselőknek: ha előrehozott választások jönnek, akkor

nem fog az alku nélküli brexit platformján kampányolni és soha nem köt szövetséget Nigel Farage az EU-val való radikális szakítást forszírozó Brexit Pártjával.
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×