eur:
413.94
usd:
396.49
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
A brit parlament által közreadott képen az előző nap hivatalba lépett Boris Johnson brit miniszterelnök első kormányfői beszédét tartja a törvényhozás alsóházában, Londonban 2019. július 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament/Jessica Taylor

Úgy tűnik, ez az első ígéret, amit Boris Johnson megszeg

Az új brit kormányfő ugyan igyekezett megnyugtatni a Nagy-Britanniában élő EU-s állampolgárokat, hogy nincs veszélyben a letelepedési joguk, szóvivője azonban máris cáfolta, hogy új törvény készülne a státuszuk védelmében, amelyért egyébként közben kampány is indult.

Csütörtökön bekövetkezett, amire Boris Johnson már régóta várt: a brit parlament azonnali kérdések órájában miniszterelnöknek szólította őt a házelnök.

Az új kormányfő egyebek mellett megígérte, hogy az unióból történő kilépés után – ami akár kemény brexitet is jelenthet – továbbra is Nagy-Britanniában maradhat a már a szigetországban élő 3,2 millió uniós állampolgár.

"Egyértelműen megismétlem a garanciát a köztünk élő és dolgozó EU-polgároknak. Megköszönöm hozzájárulásukat a társadalmunkhoz és a türelmüket, és biztosítom őket: eme kormány alatt abszolút bizonyosságban lehetnek az itt élésükről és itt maradásukról szóló jog kérdésében" – fogalmazott az új miniszterelnök.

Johnson néhány éve – még külügyminiszterként – egy október 23-i magyar követségi fogadáson is hasonló ígéretet tett.

Szóvivője viszont gyorsan pontosított

a mostani parlamenti beszéd után: a miniszterelnök nem ígért új törvényt és nem ígért változást a mostani szabályozáshoz képest.

"A letelepedési program már most védi az EU-s polgárok jogait. Hallották, hogy erről a programról beszélt. Azt akarjuk, hogy az emberek regisztráljanak. Fontos ugyanakkor azt üzenni, mennyire értékeli a miniszterelnök ezt a 3,1 millió embert" – mondta a szóvivő, aki megjegyzésében 100 ezerrel fővel kevesebb embert említett.

Az uniós polgárok jogait védő aktivisták ugyan üdvözölték Johnson "meleg szavait", de azt mondták: csalódottak, amiért nem ígért törvényi védelmet, úgy ahogy azt a vezetőválasztási kampányban tette.

"Úgy tűnik, ez az első ígéret, amit megszeg" – kommentálta a hírt a liberális Guardian című lap.

Johnson ugyanis júniusban még ezt mondta egy interjúban: "Ami helyes lenne, és amit a népszavazás után javasoltam, hogy állampolgárságot kínálunk az itt élő EU-s polgároknak és ezt elfogadtatjuk a parlamenttel."

Nicolas Hatton, az Uniós állampolgárok jogaiért kampányoló the3million, azaz a 3 millió nevű csoport vezetője "ködös garanciának" nevezte, amit a parlamentben hallott, és azt mondta,

"az uniós polgárok és az EU-ban élő brit polgárok továbbra is a brexit-alkudozás túszai".

Nagy-Britanniában még nem felejtették el a Windrush-botrányt – ez az akkori brit gyarmatbirodalom letelepedett polgárait érintette, akiktől adminisztrációs és adattárolási baklövések nyomán elkezdték megvonni a jogaikat. Nem használhatták az egészségügyi ellátást, elvesztették a munkahelyüket és ki akarták toloncolni őket, holott már évtizedek óta éltek brit földön és tartották britnek magukat.

A brit parlament egyik bizottsága ezért törvényben lefektetett és élethosszig tartó, garantált jogokat javasolt az EU-állampolgárok védelmére – a többi között úgy, hogy egy későbbi kormány se vonhassa meg ezeket a jogokat azért, hogy ne ismétlődhessen meg a Windrush-ügy.

Közben

beperelték a brit kormányt,

amiért nem engedi, hogy az uniós állampolgárok hozzáférjenek azokhoz az adatokhoz, amelyeket a brit belügyminisztérium tárolt róluk. Ügyvédek szerint így nem lehet ellenőrizni és kijavítani a belügyminisztérium által elkövetett hibákat vagy a hiányos információra alapozott hibás döntéseket, amelyek alapján akár ki is toloncolhatnak embereket. A hatóság maga ismerte el, a 10 százalékos hibaarányt a bevándorlási státuszok ellenőrzései során.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×