Esett hétfőn a font értéke arra reagálva, hogy London és Brüsszel még mindig nem tudott megállapodni az Európai Unióból való brit kilépés menetrendjéről. Miközben Theresa May miniszterelnök kutyaszorítóba került, mert otthon két oldalról is támadják az EU-val tervezett alkuját, újabb fejlemény miatt fájhat a feje. Brüsszel ugyanis jelezte: szigorú környezetvédelmi célok elfogadásához és európai felügyelethez köti a brit-ír határról szóló részalkut.

A felek továbbra sem tudták megoldani a dilemmát: hogyan minimalizálják a határellenőrzést, ha Nagy-Britannia egésze kilép az Európa Vámunióból és az ír-északír határ egyben uniós külső határrá is változik.

A lépés negatívan befolyásolhatja az észak-írországi békét is, mivel a katolikus közösség elszakítva érezheti magát az anyaországtól.

Egy vezető brit kormánytanácsadó neve mellőzését kérve azt mondta a Financial Timesnak, egyre pesszimistább abban a kérdésben, meg tud-e állapodni London és Brüsszel. Mindeközben Theresa May elveszítette egyik EU-párti kormánytagját Joseph Johnson közlekedési államtitkár személyében.

Johnson a keményvonalas brexitpárti Boris Johnson volt külügyminiszter testvére, de vele szögesen ellentétes nézeteket vall és azt mondja: erejét most a második brit népszavazást sürgető kampányra összpontosítja. Boris Johnson közben – visszatérve régi állásához a Telegraph című lapban – egy véleménycikkben lázadásra sürgette a May-kabinet tagjait.

A miniszterelnök „a Brüsszel előtti totális kapituláció határán áll”

és az európai szabályozás elfogadásával az Unióhoz akarja kötni Nagy-Britanniát – írta a politikus. Az ellenzéki Munkáspárt pedig arra figyelmeztette Mayt, hogy az alku nélküli brexit „politikai kacsa”, és ebben az esetben a parlament blokkolhatja a kilépést az Európai Unióból.

A brit miniszterelnök a múlt héten tiszta vizet akart önteni a pohárba és egyesíteni próbálta a kabinetet az Európai Unión kívüli életről szőtt tervével. A tanácskozást azonban először csütörtökről szombatra, majd hétfőre tették át és a legutóbbi hírek már keddi kormányülésről szóltak – az előrehaladástól függően viszont akár jegelhetik is a brexitről történő belső egyeztetést.

Az EU és az erősen megosztott britek tárgyalásai az úgynevezett „ír backstop” kérdésben akadtak el. Ennek lényege:

garancia arra, hogy a brit kilépés ellenére ne vezessenek be szigorú, az áru és egyéb forgalmat jelentősen lassító ellenőrzést a határon.

Hogy ezt lehetővé tegyék, Nagy-Britannia a brexitet követő időszakban egészen addig az európai vámunióban maradna, amíg új szabadkereskedelmi megállapodást nem kötöttek a felek. A keményvonalas brit konzervatívok szerint azonban ez egy trükk lehet arra, hogy a briteket örökre a vámunióban tartsák – ami lehetetlenné tenné, hogy az ország önállóan kössön a világban kereskedelmi alkukat.

Ezért egy olyan mechanizmust akarnak, hogy a britek egyoldalúan kiugorhassanak az alkuból, amit viszont az EU nem akar elfogadni. A vita része az is, hogy Brüsszel szerint továbbra is az Európai Bíróság és ne egy kívülálló testület mondjon véleményt az EU-t érintő jogi kérdésekről, beleértve a jövőbeli brit-uniós vitákat.