Infostart.hu
eur:
363.04
usd:
311.23
bux:
151360.28
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia
Ahváz, 2018. szeptember 22.Iráni katonák hasalnak le a földre egy katonai parádén a délnyugat-iráni Ahváz városában, ahol ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak és megölték a Forradalmi Gárda legalább nyolc tagját, továbbá húsz embert megsebesítettek 2018. szeptember 22-én. (MTI/EPA/Behrad Ghasemi)
Nyitókép: Behrad Ghasemi (MTI/EPA)

Súlyos vádakkal illette Irán az Egyesült Államokat és szövetségeseit

Irán az Egyesült Államokat és annak néhány szövetségesét vádolta a súlyos hétvégi merénylettel, melynek során legkevesebb 25 embert öltek meg egy katonai díszszemlén feltételezett iráni arab militánsok. Rohani elnök szerint az Egyesült Államok közvetlen háborút indított országa ellen.

Iránban a külügyminisztériumba rendelték Nagy-Britannia, Dánia és Hollandia nagyköveteit, amiért a vád szerint „menedéket nyújtanak annak a terrorcsoportnak”, amely sokkoló és véres támadást hajtott végre a hétvégén egy katonai dísszemlén.

A lövöldöző támadók 25 embert, köztük az Iráni Forradalmi Gárda tagjait, de civileket, köztük gyerekeket is megöltek. Az irániak nagyon gyorsan az Egyesült Államokat, illetve ellenséges arab államokat vádoltak meg az akcióval, amit az Iránban élő szunnita arab kisebbség egyik szeparatista fegyveres csoportjának tulajdonítanak.

Két különböző szervezet – az Ahvaz Nemzeti Ellenállás és az Iszlám Állam – is vállalta a felelősséget az öldöklésért, de nem bizonyított, hogy valóban ők voltak az elkövetők. Az Iszlám Állam nyilvánosságra hozott videóján azt látni, hogy a Forradalmi Gárda egyenruháját viselő férfiak a dzsihád fontosságáról beszélnek, de a felvétel még nem bizonyítja a támadást.

Irán már jó ideje azt mondja, hogy regionális ellenségei, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek támogatják az Iránban élő kisebbségi arabok szeparatizmusát.

Nem sokkal a vérengzés előtt Haszán Rohani elnök már fokozta a feszültséget azzal, hogy közölte: az Egyesült Államok „háborút kezdett az iszlám rendszer ellen”. Az iráni államfő az ENSZ New York-i közgyűlésén próbál híveket toborozni és felszólalni az ellen, hogy a Trump kormányzat felújította az országa elleni szankciókat és harmadik országokat is büntethet, ha Iránnal kereskednek.

„Amerika már nem regionális szövetségesei útján szervezkedik Irán ellen, hanem közvetlenül harcol a nemzettel.

Az iszlám rendszer és nem a nukleáris alku a célpontja, amit Trump elődje, Barack Obama és más országok is aláírtak, és amit a Trump-kormányzat felmondott” – közölte. „Az Iszlám Köztársaság azonban nem térdel le, biztosan legyőzzük Trumpot” – tette hozzá.

A Teherán ellen felújított amerikai kereskedelmi szankciók máris éreztetik rossz hatásukat az iráni gazdaságban és Rohani keddre tervezett ENSZ-beszédével valamiféle támogatást próbál szerezni az atomalku többi aláírójától, Oroszországtól, Kínától, Franciaországtól, Németországtól és Nagy-Britanniától.

Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet azzal vágott vissza, hogy

„Irán nézzen a tükörbe” és hogy Rohani „már hosszú ideje elnyomja a népét”.

Haley főnöke, Donald Trump is felszólal az ENSZ-ben, nem sokkal az iráni elnök előtt. Irónikus módon Trump már korábban is megkérdőjelezte az intézmény hasznát, de most megpróbálja Teherán ellen felhasználni azt.

Közben Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet figyelmeztette az EU-t: „Az európaiaknak dönteniük kell és szerintem már döntöttek is. Egyre másra hátrálnak ki az Iránnal kötött üzletekből. Az iráni gazdaság kezd összeomlani. Nagyon kemények leszünk velük szemben, nem hagyjuk hogy megússzák”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Szabó Zoltán „Topi”: katapultáláskor mintha minden lelassult volna

Balesetet szenvedett hétfőn tíz óra után kicsivel Szolnok katonai repülőterén a Magyar Honvédség egyik Gripen harci repülője. A bajba jutott gép pilótája Szolnok felé kanyarodott, hogy az ottani reptéren kényszerleszállással tegye le a gépet, de már nem sikerült teljesen végrehajtania a manővert, katapultálnia kellett. Hasonló történt 21 éve Szabó Zoltán „Topival”, aki egy lángoló MiG 29-esből katapultált.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Fokozott feszültség mellett indul a hét a világ tőzsdéin, a befektetők figyelme elsősorban az Egyesült Államok Iránnal szembeni új szankciós csomagjára szegeződik, amelynek részleteit ma ismertette Washington. Az amerikai pénzügyminiszter minden eddiginél súlyosabb pénzügyi offenzívát helyezett kilátásba, Teherán pedig azzal fenyegetőzik, hogy a gazdasági nyomás fokozása esetén leállíthatja a Perzsa-öböl olajexportját. Közben újabb fontos fejlemény érkezett az amerikai kötvénypiacról is: a pénzügyminisztérium a közel 1000 milliárd dolláros Treasury General Accountot is felhasználhatja a múlt héten kibővített hosszú lejáratú kötvény-visszavásárlási program finanszírozására. Ez jelentősen növelhetné Washington mozgásterét a hosszú hozamok leszorításában, miközben a magas amerikai kamatszintekkel, az adósságpályával és az inflációval kapcsolatos aggodalmak továbbra is meghatározzák a piaci hangulatot. Ezt követően eséssel kezdődött a hét az ázsiai tőzsdéken, Európában és az USA-ban pedig vegyes mozgásokat láthattunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×