Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás
Strasbourg, 2018. április 17.Emmanuel Macron francia elnök felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2018. április 17-én. (MTI/EPA/Patrick Seeger)
Nyitókép: PATRICK SEEGER

Kemény bírálatokat kapott Emmanuel Macron

Keményen és szokatlan egyöntetűséggel bírálják Emmanuel Macron-t Franciaországban a néhány napja a külvárosokat érintő problémákról tartott beszéde miatt. A francia államfőt a kritikusok azzal vádolják, hogy a kommunitarizmust erősíti.

Pedig Emmanuel Macron másfél órás beszéde első hallásra kifejezetten világos volt, nagy érdeme pedig, hogy talán ő az első olyan államfő, aki nyíltan kimondta: a francia külvárosokban élő bevándorlók körében komoly beilleszkedési problémák vannak. És ami ennél is fontosabb: elismerte, hogy ez a jelenség immár az egész országot érinti.

A bírálatokat egyrészt az váltotta ki, hogy az államfő csak tüneti, egyesek szerint demagóg intézkedéseket helyezett kilátásba az általa felvázolt súlyos helyzet kezelésére. De a biztosítékot az a kijelentése verte ki, miszerint semmi értelme sem lenne annak, hogy „két, nem külvárosban élő fehér hím” dolgozzon ki intézkedési tervet az integrációs problémák megoldására.

Márpedig a „fehér hím” kifejezést azok az egyesületek használják előszeretettel, amelyek nyilatkozataik szerint a színesbőrűeket érintő rasszizmus ellen küzdenek, de amelyek az utóbbi egy-két évben sorra szervezik az olyan rendezvényeiket, ahová fehér bőrűeknek megtiltják a belépést. A helyzetet súlyosbítja, hogy ezeket az összejöveteleket több, a szélsőbaloldalhoz kötődő szakszervezet is támogatta az elmúlt időben.

Azok, akik Macron beszédének e részét bírálják, most azt mondják, az államfő valójában legitimálja ezt az „antirasszista köntösbe bújtatott rasszizmust”, amely valójában a különböző közösségek származási vagy vallási alapú elkülönítését célozza.

Márpedig a francia külvárosokban, valamint számos városnegyedben kialakult feszültségeket éppen ez az elkülönülési vágy, más szóval a kommunitarizmus okozza. Nem véletlen, hogy Franciaországban a problémás városrészeket nem „no-go zónákként”, hanem a „köztársaság elveszett területeiként” emlegetik a közbeszédben.

Jerome Fourquet, az Ifop közvéleménykutató igazgatója szerint a franciák ezt az elkülönülést világosan érzékelik, nem kevesebb, mint 93 százalékuk véli úgy, hogy az egy létező jelenség. A szakember szerint az együttélésről szóló gyakori politikai nyilatkozatokat ma már inkább „ráolvasásoknak” kell tekinteni, amelyek elfedik a valóságot.

Az elkülönülést a legtöbb helyen amúgy az iszlamizmus előretörése idézi elő: a szélsőséges igehirdetők hatására a külvárosi muzulmán lakosság egy része egyre szigorúbb vallási normákat követ, aminek az egyik következménye az, hogy igyekeznek a franciáktól elkülönülten élni, azokat a muzulmánokat pedig,akik beileszkednének, megfélemlítik vagy kiűzik maguk közül.

A bírálatok mellett számos elemző ugyanakkor védelmébe vette Emmanuel Macron-t, mondván, a külvárosokban és az „érzékenynek” mondott negyedekben uralkodó állapotok az elmúlt 20-30 évben alakultak ki, és azt nem lehet egyik napról a másikra megoldani. A nagy kérdés mindenki számára természetesen az, hogy miképpen lehet ezeket a területeket „visszaszerezni”. Egyesek szerint sehogyan, mert a helyzet mára visszafordíthatatlanná vált.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána, hogy öt uniós tagállamban hogyan befolyásolja a munkaerőpiacra lépést és milyen társadalmi megítélése van a sorkatonaságnak. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai kihívások egyre több európai országot sarkallnak arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot, illetve komoly haderőfejlesztések is indultak az utóbbi időben a kontinensen. A tanulmány szerzői, Szigethy-Ambrus Nikoletta és Erdélyi Dóra az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában beszéltek a részletekről.

Szijjártó Péter: Ukrajna mindent egy lapra tesz fel, hogy ukránbarát magyar kormány legyen

A honvédség gépével, de bérelt utasszállítókkal is hozza haza a külügy az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarokat. Az elmúlt napokban az ukránok bemutatkoztak, kiderült, milyenek is valójában – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter vázolta azt is, meddig eszkalálódhat a magyar-ukrán feszültség, illetve hogy milyen megoldással igyekeznek minimálisra csökkenteni a hazánkkal szembeni zsarolási potenciált a kőolaj ügyében.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Újabb hatalmas izraeli csapás érte Teheránt, Irán Szaúd-Arábiát és Dubajt támadta – Híreink az iráni háborúról szombaton

Újabb hatalmas izraeli csapás érte Teheránt, Irán Szaúd-Arábiát és Dubajt támadta – Híreink az iráni háborúról szombaton

Szombaton már nyolcadik napjába lépett az iráni háború. Izrael újabb nagyszabású csapássorozat hajtott végre a perzsa állam fővárosa, Teherán ellen, a Mehrabad repülőtér lángra kapott. Pár órával később Irán a zsidó állam elleni támadással válaszolt. Folytatódik Irán arab öbölállamok elleni akciója is: Szaúd-Arábia azt jelentette, hogy a Sajbah olaj- és gázmező felé tartó 16 drón semlegesítettek, Dubaj légvédelme pedig szintén lelőtt támadóeszközöket. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×