Infostart.hu
eur:
384.15
usd:
329.93
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Varsó, 2018. március 19.Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (j) és Angela Merkel német kancellár sajtóértekezletet tart Varsóban 2018. március 19-én. (MTI/EPA/Radek Pietruszka)
Nyitókép: Radek Pietruszka

Angela Merkel nem rohanta le a lengyeleket

Alig egy héttel az új német kormány hivatalba lépése után a kancellár Varsóba látogatott. A berlini kormány szóvivője szerint a látogatással Angela Merkel a két ország közti különleges kapcsolatot akarta jelezni, mert Varsó és Berlin viszonya a menekültek befogadása, valamint a lengyel igazságszolgáltatásban történt reformintézkedések miatt már jó ideje feszült.

A kancellár előtt – múlt pénteken – már a német külügyminiszter is járt Varsóban. Heiko Maas a lengyel kollégájával, Jacek Czaputowicz-csal folytatott tanácskozásán kedvező feltételeket teremtett Angela Merkel látogatásához, így egyebek között ígéretet tett a francia, lengyel és német részvétellel alakult weimari háromszög közti együttműködés újraélesztésére, amely három évvel ezelőtt akadt el.

A kancellár előbb a kormányfővel, majd az államelnökkel folytatott megbeszélést. Elsősorban uniós témákról volt szó. Mateusz Morawiecki a menekültek befogadásának elutasítását érő uniós bírálatra válaszolva kifejtette Merkelnek, hogy

a válság kirobbanása óta Lengyelország közel másfél millió ukránnak biztosít átmeneti otthont.

Erre Angela Merkel megjegyezte, hogy remélhetőleg sikerül az Európai Unió keretén belül minden felet kielégítő megoldást találni a menekültkérdésben.

Téma volt a lengyel igazságszolgáltatási reform is. A kancellár látogatásának különös pikantériát kölcsönzött, hogy az Európai Bizottság éppen március 20-ig adott időt Varsónak, hogy reagáljon azokra az uniós aggodalmakra, amelyeket a varsói kormánynak a bíróságokra gyakorolt állítólagos befolyása váltott ki Brüsszelben. A lengyel kormány úgynevezett fehér könyvben foglalt állást, és szerinte

az igazságügyi reform összhangban áll a több uniós országban alkalmazott gyakorlattal.

A kancellár Varsóban reményét fejezte ki, hogy kompromisszumos megoldással mielőbb sikerül a brüsszeli fenntartásokat elsimítani.

Lengyelország biztonságpolitikai aggodalmairól is beszélt Angela Merkel.

„Az új kihívásokra, az új fenyegetésekre adandó válaszként jó lehetőséget látok az eredményes közös fellépésre, Afrikát illetően is jó alkalom kínálkozik az egységes válasz kidolgozására, de ugyanígy egységes álláspontot kell kialakítsunk Oroszországgal vagy Kínával kapcsolatos politikánkban is” – állapította meg a német kancellár Varsóban, és utalt arra is, hogy megítélése szerint Lengyelországban eredményesen használják fel az Európai Uniótól kapott összegeketm ezért az uniós költségvetés kialakításánál Berlin támogatni kívánja Varsó igényeit, de ehhez meg kell várni az Európai Bizottság véleményét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×