eur:
394.89
usd:
363.14
bux:
65450.33
2024. március 19. kedd Bánk, József
Berlin, 2018. március 12.Horst Seehofer bajor tartományi miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, mielőtt Angela Merkel német kancellárral, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökével és Olaf Scholz hamburgi polgármesterrel, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) ügyvezető elnökével aláírja a kormánykoalíciós megállapodást Berlinben 2018. március 12-én. A parlamenti választást az előző szeptemberben tartották Németországban. (MTI/EPA/Felipe Trueba)
Nyitókép: FELIPE TRUEBA

Az új német belügyminiszter szembemegy Brüsszellel

Az új német belügyminiszter a határellenörzés további fenntartását jelentette be.

Mint Horst Seehofer fogalmazott, ameddig az Európai Unió képtelen külső határainak megfelelő védelmére, nem lehet szó a határellenőrzés megszüntetéséről. A schengeni megállapodás átmeneti felfüggesztését a berlini kormány a 2015 szeptemberében rendelte el,

de Brüsszelben időközben ismételten sürgették a határellenőrzés feloldását.

Horst Seehofer egy sajtóinterjúban úgy vélte, hogy az Európai Unió még jóideig képtelen lesz külső határainak megfelelő védelmére, ezért az immár 3 évvel ezelőtt bevezett határforgalmi ellenőrzés további fenntartását jelentette be.

Az új berlini kormány belügyminisztere utalt arra is, hogy az eddigi ellenőrzést megszigorítják, mert – úgymond – nemcsak az illegális migráció megakadályozása a cél, hanem a más jellegű behatolás feltartóztatása is. Az interjúban Seehofer kitért arra is, hogy fel akarja gyorsítani azoknak a migránsoknak a kitoloncolását, akik nem kaptak menedékjogot, ezért növelni szeretné a kérdésben illetékes közigazgatási bíróságok létszámát, egyben pedig szorosabban összehangolni a tartományok idevonatkozó gyakorlatát.

Köztudott, hogy a szociáldemokrata és zöldpárti, vagy a Baloldali Párt vezetése alatt álló tartományok jóval kevesebb menedékkérőt utasítanak el, vagy toloncolnak ki, mint például Bajorország, amelynek eddig Horst Seehofer volt a miniszterelnöke.

Nyilatkozatában az új belügyminiszter kifogásolta az Európai Unió kioktató hangnemét  az úgynevezett kvótamegoldást elutasító kelet-középeurópai országokkal szemben,

mert szerinte eredményesebb lenne, ha ezek a tagállamok a kevesebb menedékkérő befogadásáért cserébe fegyveresekkel és pénzügyi támogatással vennének részt az EU külső határainak védelemében.

Az ellenzéki Zöldpárt elnöke máris bírálta a bejelentést, és nincs kizárva, hogy a szociáldemokrata koaliciós partnerek is fenntartással fognak nyilatkozni, csakúgy, mint a múlt héten, miután az új belügyminiszter arról beszélt, hogy az iszlám nem tartozik Németországhoz.

Alighanem ezúttal is a kancellár személyes közbelépésére lesz szükség,

holott az új berlini kormányra számos külpolitikai feladat megoldása is vár.

Ennek jegyében indult Buenos Airesba Olaf Scholz pénzügyminiszter, hogy a G-20 találkozóján amerikai hivatali kollégájával megvitassa, miként lehetne elkerülni egy kereskedelmi háború veszélyét. Hasonló célból érkezett Washingtonba Peter Altmeier gazdasági miniszter is.

Habár mindketten a berlini kormány tagjai, céljuk megegyezik az Európai Unió szabadkereskedelem fenntartására irányuló törekvésével, ezért útjukhoz Brüsszelben is komoly reményeket fűznek.

Címlapról ajánljuk

Állami támogatások: komoly feszültségforrás készül az EU-tagállamok között

A kormányok állami támogatásokat nyújthatnak gazdaságaik versenyképességének növelése érdekében, és ezzel nem minden tagállam ért egyet. Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint az ideiglenes szabályozás nagy nyertese a német, a francia és a magyar gazdaság.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.19. kedd, 18:00
Hankó Balázs
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára
Kiderült: év végéig visszatöltik amerikai olaj-készleteket, és csak átmeneti az új LNG-projektek blokkolása

Kiderült: év végéig visszatöltik amerikai olaj-készleteket, és csak átmeneti az új LNG-projektek blokkolása

Az Egyesült Államok energiaügyi minisztere azt jelentette be hétfőn, hogy az év végére az ország stratégiai kőolajkészlete (SPR) várhatóan eléri vagy meghaladja a két évvel korábbi szintet, amikor egy példátlanul nagy, 180 millió hordós készletleépítés indult el az olajárak letörése érdekében. Jennifer Granholm azt is hangsúlyozta, hogy csak átmeneti jellegű, mindössze néhány hónapig tartó szünetet jelent a Biden-adminisztráció döntése, hogy megállították a további LNG-kapacitások kiépülését, amelyek exporta vitték volna a cseppfolyós földgázt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×