eur:
394.05
usd:
365.64
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Berlin, 2018. március 12.Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, miután Olaf Scholz hamburgi polgármesterrel, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) ügyvezető elnökével (az előtérben, j) és Horst Seehofer bajor tartományi miniszterelnökkel, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnökével (b) aláírta a kormánykoalíciós megállapodást Berlinben 2018. március 12-én. A parlamenti választást az előző szeptemberben tartották Németországban. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: Clemens Bilan

Súlyos bírálatok érik a német koalíciós szerződést

Berlinben tegnap délután ünnepélyes keretek között aláírták a nagykoalíciós szerződést. A két kereszténypárt, valamint a Szociáldemokrata Párt között létrejött megállapodásban az aláírók elkötelezték magukat arra, hogy minden eszközzel a jólét megvalósításán fáradoznak. Mégis a 177 oldalas megállapodás alig tér ki arra, hogy miként teremtik meg az ígért jólét feltételeit, és emiatt máris számos bírálat éri Angela Merkel kancellár holnap hivatalba lépő új kormányát.

Angela Merkel kijelentette, az

új kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy a szociális piacgazdaság modellje megújuljon egyben pedig megfeleljen a globalizáció és a digitalizáció követelményeinek.

A kancellár síkra szállt amellett is, hogy a jólét a társadalom minden rétegéhez elérjen, és olyan cselekvőképes állam megteremtését helyezte kilátásba, amely szavatolja mind a szociális, mind pedig a közbiztonságot.

A kancellár közös értékeken alapuló és egységesen fellépő Európát sürgetett, mert – mint kifejtette – Németország képtelen egyedül megbírkózni azokkal a kihívásokkal, mint a klímaváltozás, a menekülést kiváltó tényezők felszámolása vagy a méltányos nemzetközi kereskedelem biztosítása. Angela Merkel ezzel kapcsolatban az amerikai elnök védővám-intézkedéseire utalva megállapította:

„a legfrissebb fejlemények a nemzetközi kereskedelemben például még nem kerültek be a koalíciós megállapodásba, de erre a kihívásra is meg kell találjuk a megfelelő választ”.

A vezetése alatt álló Kereszténydemokrata Unió bajorországi testvérpártjának, a Keresztényszociális Uniónak vezetője, Horst Seehofer, aki az új kormány belügyminisztere lesz, a koalíciós szerződés szociális vetületét domborította ki:

„nem emlékszem, hogy valaha is volt olyan koalíciós megállapodás, amely Németország szociális dimenzióját ennyire központi témává tette volna”.

Míg Horst Seehofer a koalíciós szerződés pozitív oldalát méltatta, a Szociáldemokrata Párt megbízott elnöke, Olaf Scholz elismerte, hogy

igencsak göröngyös út vezetett a megállapodás felé.

„A negyedik német nagykoalíció nem indult kezdettől fogva szerelmi házasságnak” – állapította meg Olaf Scholz, de hosszas alkudozás eredményeként a két kereszténypárttal együtt felvállalta a Németországgal szembeni felelősségét. Ezt szinte azonnal kétségbe vonta az ellenzéki Szabaddemokrata Párt elnöke, Christian Lindner sajtóértekezletén kijelentette:

„a koalíciós megállapodás nem felel meg annak a kihívásnak, amellyel Németországnak jelenleg szembe kell néznie”.

A legnagyobb ellenzéki párt, az Alternatíva Németországnak ennél is élesebben bírálta a nagykoalíciót. „Ha jól megnézzük ezt a koalíciós szerződést, ebben az egykori NDK ötéves tervét láthatjuk viszont, amely fűt-fát igért, valamint az állam jótékony gondoskodását az élet minden területén”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
A kormány veszélyhelyzeti intézkedései vannak Brüsszel asztalán

A kormány veszélyhelyzeti intézkedései vannak Brüsszel asztalán

Az Európai Bizottság két ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályok megsértésére hivatkozva még tavaly év végén, amelyek heteken belül új szintre léphetnek. A Portfolio uniós döntéshozóktól úgy értesült, hogy több esetben látnak még kételyeket a magyar közbeszerzési rendszert illetően, így valószínűleg további egyeztetésekre lesz szükség, ezek után májusban felszólítást küldhetnek, hogy ne citálják Magyarországot az Európai Unió Bírósága elé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×