Infostart.hu
eur:
367.16
usd:
327.22
bux:
141872.44
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta
Berlin, 2018. március 12.Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, miután Olaf Scholz hamburgi polgármesterrel, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) ügyvezető elnökével (az előtérben, j) és Horst Seehofer bajor tartományi miniszterelnökkel, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnökével (b) aláírta a kormánykoalíciós megállapodást Berlinben 2018. március 12-én. A parlamenti választást az előző szeptemberben tartották Németországban. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: Clemens Bilan

Súlyos bírálatok érik a német koalíciós szerződést

Berlinben tegnap délután ünnepélyes keretek között aláírták a nagykoalíciós szerződést. A két kereszténypárt, valamint a Szociáldemokrata Párt között létrejött megállapodásban az aláírók elkötelezték magukat arra, hogy minden eszközzel a jólét megvalósításán fáradoznak. Mégis a 177 oldalas megállapodás alig tér ki arra, hogy miként teremtik meg az ígért jólét feltételeit, és emiatt máris számos bírálat éri Angela Merkel kancellár holnap hivatalba lépő új kormányát.

Angela Merkel kijelentette, az

új kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy a szociális piacgazdaság modellje megújuljon egyben pedig megfeleljen a globalizáció és a digitalizáció követelményeinek.

A kancellár síkra szállt amellett is, hogy a jólét a társadalom minden rétegéhez elérjen, és olyan cselekvőképes állam megteremtését helyezte kilátásba, amely szavatolja mind a szociális, mind pedig a közbiztonságot.

A kancellár közös értékeken alapuló és egységesen fellépő Európát sürgetett, mert – mint kifejtette – Németország képtelen egyedül megbírkózni azokkal a kihívásokkal, mint a klímaváltozás, a menekülést kiváltó tényezők felszámolása vagy a méltányos nemzetközi kereskedelem biztosítása. Angela Merkel ezzel kapcsolatban az amerikai elnök védővám-intézkedéseire utalva megállapította:

„a legfrissebb fejlemények a nemzetközi kereskedelemben például még nem kerültek be a koalíciós megállapodásba, de erre a kihívásra is meg kell találjuk a megfelelő választ”.

A vezetése alatt álló Kereszténydemokrata Unió bajorországi testvérpártjának, a Keresztényszociális Uniónak vezetője, Horst Seehofer, aki az új kormány belügyminisztere lesz, a koalíciós szerződés szociális vetületét domborította ki:

„nem emlékszem, hogy valaha is volt olyan koalíciós megállapodás, amely Németország szociális dimenzióját ennyire központi témává tette volna”.

Míg Horst Seehofer a koalíciós szerződés pozitív oldalát méltatta, a Szociáldemokrata Párt megbízott elnöke, Olaf Scholz elismerte, hogy

igencsak göröngyös út vezetett a megállapodás felé.

„A negyedik német nagykoalíció nem indult kezdettől fogva szerelmi házasságnak” – állapította meg Olaf Scholz, de hosszas alkudozás eredményeként a két kereszténypárttal együtt felvállalta a Németországgal szembeni felelősségét. Ezt szinte azonnal kétségbe vonta az ellenzéki Szabaddemokrata Párt elnöke, Christian Lindner sajtóértekezletén kijelentette:

„a koalíciós megállapodás nem felel meg annak a kihívásnak, amellyel Németországnak jelenleg szembe kell néznie”.

A legnagyobb ellenzéki párt, az Alternatíva Németországnak ennél is élesebben bírálta a nagykoalíciót. „Ha jól megnézzük ezt a koalíciós szerződést, ebben az egykori NDK ötéves tervét láthatjuk viszont, amely fűt-fát igért, valamint az állam jótékony gondoskodását az élet minden területén”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nagy uniós töprengés – Meddig lehet „pingpongozni” a migránsokkal a visszaküldési rendszeren keresztül?

Nagy uniós töprengés – Meddig lehet „pingpongozni” a migránsokkal a visszaküldési rendszeren keresztül?

Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta, az EU-tagállamok tengeri szigetein és a kontinensen kívüli egyéb területein is növekszenek a migrációs számok, és bár az unió iparkodik a jó jogszabályok hatályba léptetésén és még mozgástér is van valamennyi, megfelelő szerződéseket kell kötni a visszafogadásról, a rendszert pedig mindenkivel betartatni, amennyire csak lehet.

„Eufória”, „szerencse”, „kevés” – Vegyes főszereplői értékelések az ukrán–magyar után

Ketten is az első válogatott góljukat szerezték Ukrajna ellen a magyar labdarúgó-válogatott Nemzetek Ligája-meccsén, Csinger Márk középhátvédként, Tóth Milán kényszercsatárként volt a mezőny erőssége, azt emelték ki, hogy nem ijedt meg a csapat az ukrán egyenlítés után sem. A két gólpasszos Vitális Milán szerint pozitív a kép a négy meccs, egy vereség, egy döntetlen, majd két győzelem után, Nagy Zsolt viszont elégedetlen a szerzett pontok számával. Marco Rossi már épp le akarta hozni a pályáról Tóth Milánt, amikor egyszer csak betalált a játékos.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Bod Péter Ákos: Megkésett búcsú az unortodoxiától

Bod Péter Ákos: Megkésett búcsú az unortodoxiától

Az Orbán-Matolcsy unortodoxia mind nyilvánvalóbban bizonyult tévútnak, már amennyiben az európai felzárkózás, intézményi és gazdaságszerkezeti hasonulás, a társadalmi jólét növekedése lett volna a célja. A 2026-os kormányváltással és a Tisza Párt határozott euróbevezetési programjával azonban történelmi esély nyílt a gazdaság stabilizálására. A neheze azonban még hátravan. A feszes csatlakozási pálya és a gazdaság felélesztése megköveteli, hogy az új vezetés még idén vezesse ki az örökölt piacrontó állami beavatkozásokat, megteremtve a valós verseny feltételeit. Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora is részt vesz a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×