Infostart.hu
eur:
387.84
usd:
334.47
bux:
121157.9
2026. március 3. kedd Kornélia

Eldőlt, jönnek a büntetővámok, de lehet tárgyalni

Donald Trump amerikai elnök rendeletére az Egyesült Államok az acélimportra 25, az alumíniuméra pedig 10 százalékos védővámot vetett ki, az elnök acélipari dolgozók karéjában írta alá csütörtökön az importvámokról szóló döntést.

Hangsúlyozta, hogy kormánya kész a rugalmasságra és az együttműködésre más országokkal. Döntését az amerikai gazdaság érdekeivel és az amerikai nemzetbiztonság elsőbbségével indokolta.

Donald Trump leszögezte, hogy az Egyesült Államokban gyártott portékákat nem érintik a vámok, s egyúttal arra ösztökélte a külföldi cégeket, hogy építsenek üzemeket az Egyesült Államokban. Hozzátette: Washington nyitott arra, hogy - Kanada és Mexikó mellett - egyes országoknak egyedi vámmentességet adjanak, de hozzátette, hogy azokról az országokról lehet szó, amelyek "korrektek" az Egyesült Államokkal kereskedelmi téren is. Kifejtette azt is, hogy

a vámmentesség megadásánál Washington figyelembe veszi az adott országhoz fűződő katonai kapcsolatokat is.

Az egyes országokkal folytatandó egyeztetésekkel az elnök Robert Lighthizert, az Egyesült Államok kereskedelmi főtárgyalóját bízta meg, aki az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) újratárgyalásáról folyó megbeszéléseket is vezeti.

Az elnök kitért Kínára is, és megjegyezte, hogy szerinte Kína egyetlen nap alatt annyi acélt állít elő, mint az Egyesült Államok egy évben. Közölte: Washington tárgyalásokat folytat Pekinggel. "Bár nem tudom, hogy egyáltalán kisül-e valami belőle" - tette hozzá.

A vámtarifák 15 nap múlva lépnek életbe, Kanadára és Mexikóra nem vonatkoznak.

Az aláírásra egy hétig tartó bizonytalanság és viták után került sor, a védővámok ügye a Fehér Házban dolgozó szakembereket és a republikánus politikusokat is megosztotta. A szabadkereskedelem híveként ismert Gary Cohn, az Országos Gazdasági Tanács elnöke, Trump legfőbb gazdasági tanácsadója, aki ellenezte a védővámok bevezetését, kedden emiatt be is nyújtotta lemondását.

Az Európai Unió válaszlépéseket tett és újabbakra készül.

Paul Ryan házelnök, wisconsini republikánus politikus és Mitch McConnell, a szenátus republikánus frakciójának vezetője nyilatkozatban bírálta a döntést, mindketten egy kereskedelmi háború veszélyére figyelmeztették az elnököt. Miközben Donald Trump többször is megismételte, hogy nincs ellenére egy kereskedelmi háború, Wilbur Ross kereskedelmi miniszter egy televíziós interjúban azt hangoztatta: Washington nem akar kereskedelmi háborút.

Szerdán több mint száz republikánus törvényhozó levelet írt az elnöknek arra kérve őt: gondolja át a vámtarifák ügyét, hogy "elkerülhetők legyenek ennek negatív következményei" az amerikai gazdaságra és a dolgozókra nézve. Hasonlóan vélekedett a gazdasági élet nem egy befolyásos szereplője is. Tom Donohue, az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájának elnöke például globális kereskedelmi háború rémét vetítette előre.

Az aláírás előtt Donald Trump amerikai acél-, és alumíniumipari cégek vezetőivel találkozott.

Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×