eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Máris megbukott a kelet-gútai tűzszünet

Kudarccal zárult a Damaszkusz környékére meghirdetett részleges fegyverszünet első napja. A kijelölt „humanitárius folyosón” egyetlen lakos sem hagyta el az ostromgyűrűt, miközben kiújultak a harcok. Ezért egyaránt okolják a lázadókat és a szíriai kormányt és orosz szövetségesét.

Nem sok eredményt hozott – legalábbis az ostromgyűrűben élő polgári lakosságnak nem – a kelet-gútai első mini-tűzszünet.

A Damaszkusz külvárosának számító, részben sűrűn beépített, részben mezőgazdasági terület a szíriai kormányerők és külföldi szövetségeseik ostromgyűrűjében vergődik.

Nyugati kormányok és aktivisták a lakosokat idézve „földi pokolnak” nevezik, ahol az utóbbi napok során többszázan meghaltak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök minden nap ötórás fegyvernyugvást rendelt el – amit szövetségese, a szíriai kormány is elfogadott. Az ötórás „ablak” célja, hogy az ostromgyűrűben élő civilek távozhassanak.

Csakhogy hétfőn néhány óra múltán újra megszólaltak a fegyverek.

A kormányellenes aktivisták szerint az Aszad-rezsim hadserege és légi ereje indított támadást, míg a kormánymédia és Oroszország szerint a lázadók „aknatűz alá vették” a humanitárius folyosót és ezzel megakadályozták, hogy civilek hagyhassák el a területet. A moszkvai védelmi minisztérium szerint a lázadók két településen a kormányerők pozícióit is támadták.

Mindkét oldal tagadta a neki tulajdonított tűzszünet sértést.

Az események nyomán a nyugati hatalmak nyomás alá helyezték az oroszokat: a brit külügyminisztérium bekérette a londoni orosz nagykövetet, a francia külügyminiszter pedig azt mondta, hogy Oroszország egyike ama kevés érintettnek, aki nyomást tud gyakorolni az Aszad-kormányra.

A bizonytalanság miatt nem jutnak be a területre az ENSZ és más segélyügynökségek konvojai. Az önkéntesek szerint napi öt óra nem is elég arra, hogy bármilyen segélyt be tudjanak vinni.

Azelőtt, hogy a szíriai kormány szorosabbra fonta az ostromgyűrűt Kelet-Gúta körül, megengedte, hogy a 40 évnél idősebb férfiak és a közalkalmazottak távozzanak a területről.

Jelentések szerint ugyanakkor a lázadó csoportok nem engedik ki a nőket és gyerekeket.

Az Independent brit lap egy 43 éves tanárral beszélt, aki elmesélte, hogyan próbált kiszökni az ostromgyűrűből.

Gafúr elmondta, hogy három, 15 évesnél fiatalabb gyerek apja. Megpróbálta kijuttatni családját, de a kormányellenes szélsőségesek ezt megakadályozták. A korábban ételt bejuttató csempészek sem hajlandók segíteni, mert a lázadók oldalán állnak.

Múlt csütörtökön az egyik lázadó csoport parancsnoka elcsípte a családot és kiabálva közölte vele: „Itt kell maradnod és támogatnod a rezsimellenes harcunkat. A feleségedet és a gyerekeidet sem küldheted el, mert az rombolja a morálunkat”. Azt hogy a lázadók így lépnek fel, egy ENSZ-jelentés is megerősítette. Gafúr azonban nem járna jól azzal sem, ha kijutna. Egyrészt a hadköteles korú férfiakra gyanakszanak és vizsgálati fogságba helyezik őket, vagy bevonultatják a szíriai hadseregbe. A kormányoldalon élőkre közben a lázadók aknavető támadásai jelentenek veszélyt és emiatt a közvélemény támogatja, hogy maximális erővel lépjenek fel a terület ellen – írja az Independent.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×