Harminc ország állam- és kormányfői vesznek részt a Panamában tartott Amerika-csúcson. Pénteken azonban a figyelem két államra irányul. Kubára és a marxista vezetésű szigetországot évtizedek óta blokád alatt tartó Egyesült Államokra. Az ok: a hosszú évek szembenállása után végre megszervezték, hogy személyesen találkozzon az amerikai elnök és Kuba vezetője.

Barack Obama és Raúl Castro tanácskozását csütörtökön John Kerry és Bruno Rodrigez, az amerikai és a kubai külügyminiszter szintén történelminek számító megbeszélése előzte meg.

1958 óta nem volt ilyen magas szintű kapcsolatfelvétel a két ország között. Azt követően, hogy Fidel Castro forradalmi erői megszerezték a hatalmat a szigeten, gyorsan elmérgesedett a viszony, a CIA nyílt fegyveres támadással és ügynökök útján végrehajtott merényletekkel akarta megtörni Castro hatalmát és meggyilkolni a szivarozó kommunista vezért.

Fidel visszavonult és helyét testvére, Raúl foglalta el. Õ az, aki most kezet nyújt Obama amerikai elnöknek.

A két külügyminiszter most "hosszú és tartalmas párbeszédet folytatott" - közölte az amerikai külügyminisztérium.

Bár a találkozók történelmiek, még sok a tennivaló, mielőtt sikerül sínre állítani a kubai-amerikai viszonyt. "Soha nem gondoltam, hogy minden, azonnal megváltozik" - ismerte el Obama, mielőtt a panamai csúcsra érkezett volna.

Havanna számára az egyik fontos gesztus az lenne, hogy Washington levegye a terrorizmust támogató országok listájáról, amelyen még Irán, Szíria és Szudán is szerepel. A kubaiak azért kerültek fel a jegyzékre, mert az 1980-as években menedéket nyújtott az ETA baszk terrorszervezet és a kolumbiai FARC gerillamozgalom tagjainak.

Obamának azonban át kell boxolnia ezt az elképzelést a republikánus többségű kongresszuson, amelynek amúgy is 45 napja van eldönteni, hogy elutasítja-e az elnök elképzelését. Kuba emellett azt követeli, hogy az Egyesült Államok oldja fel a kereskedelmi embargót.

Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban élő kubai emigráns közösség ellenségesen tekint a kubai rezsimre, úgy tűnik, a megbékélést mindkét ország közvéleménye üdvözölné. Egy felmérés szerint az amerikaiak közel 60 százaléka és a kubaiak 97 százaléka támogatja az enyhülést.