Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Törökország is beszáll az ISIS elleni akcióba

A török fegyveres erők támadásokat hajthatnak végre az Iszlám Állam nevű terrorszervezet erői elleni Szíriában és Irakban - erről döntött a héten a török parlament. Mindeközben a dzsihádisták előretörése miatt több tízezren menekültek át török területre egy szíriai kurd határvárosból.

A török parlament döntése alapján a hadsereg behatolhat Szíriába és Irakba, hogy véget vessen a a dzsihádisták fenyegetésének - szakértők szerint azonban kevéssé valószínű, hogy egyhamar fel is lépnének.

A parlamenti voks értelmében külföldi csapatok is támadásokat indíthatnak a NATO-tag Törökország területéről. Törökország, amelynek egyik legfontosabb támaszpontja az amerikaiak által is használt Incirlik-légibázis, eddig vonakodott attól, hogy katonai szerepet játsszon az ISIS elleni fellépésben.

Ismet Yilmaz védelmi miniszter ugyanakkor megjegyezte: "A Szíriában egyre jobban megerősödő radikális csoportok Törökország nemzetbiztonságát fenyegetik."

Az iszlámisták csütörtökön három oldalról közelítették meg a főként kurdok lakta Kobani határvárost Szíriában. A szélsőségesek az elmúlt hetekben többszáz környékbeli falut is elfoglaltak.

Ennek nyomán további többezer polgári lakos menekült át Törökországba. A lakosok egy része azonban nem hajlandó elmenni, és sokan attól tartanak, hogy az ISIS vérfürdőt rendez, ha elfoglalja a várost.

Biztonsági szakértők szerint kevéssé valószínű, hogy Törökország egyedül lép fel. Yilmaz védelmi miniszter meg is jegyezte: "Ne számítsanak azonnali akcióra." A török hadsereg ugyanakkor elkötelezte magát, hogy megvédi Szulejmán Sah, az Ottomán birodalom alapítója nagyapjának a sírját. A műemlék egy észak-szíriai török enklávéban található.

Anakara eddigi ingadozó magatartása azzal is magyarázható, hogy a fellépéssel nem akarja megerősíteni az iszlámisták ellen harcoló kurd erőket. A kurdok már régóta önálló államot követelnek, és egyesíteni akarják a török, iráni, iraki és szíriai területen található kurd térségeket.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök emellett felemást viszonyt tart fenn nyugati szövetségeseivel. A NATO-tag Törökország elnökeként például nemrég azt mondta: "a Nyugat egyre inkább iszlámellenes." Azt is nyugati szövetségesei szemére vetette, hogy az ISIS ellen fellépnének, de a szélsőséges szeparatista szervezet, a Kurd Munkáspárt, vagy PKK ellen évtizedekig nem tettek semmit. Washingtonban ugyanakkor arra emlékeztetik Erdogánt, hogy ők már 1997-ben külföldi terrorszervezetté minősítették a PKK-t.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Több mint negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot az Európai Unió és a Mercosur, amikor aláírták azt a partnerségi megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb, közel 700 millió embert felölelő gazdasági térségét hozhatja létre. Az egyezség egy olyan időszakban született meg, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább vámháborúk, korlátozások és geopolitikai széttöredezés jellemzi, és éppen ezért politikai értelemben is világos állásfoglalás a nyitottság és az együttműködés mellett. A megállapodás többmilliárd eurónyi vám eltörlésével, a piacok megnyitásával és a jogi kiszámíthatóság erősítésével érdemi növekedési és beruházási lökést adhat mindkét kontinensnek, különösen az exportáló vállalatok és a kis- és középvállalkozások számára. Stratégiai szinten Európa ellátásbiztonságát is erősíti a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés révén, miközben Latin-Amerikának technológiát, tőkét és magasabb hozzáadott értékű termelési lehetőségeket kínál. A jövő héten az Európai Parlamentben induló vita már nem csupán egy kereskedelmi egyezményről, hanem arról szól majd, hogy az EU és partnerei milyen szerepet kívánnak betölteni egy fragmentálódó világgazdaságban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vendégcikke a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×