A krími tatárok most emlékeznek a kitelepítések 70. évfordulójára - Sztálin a II. Világháború végén rendelte el, hogy a 200 ezer fős tatár népességet telepítsék át Szibériába vagy Közép-Ázsiába.

Az orosz uralom alá került Krím hatóságai ideiglenesen megtiltották a tömegtüntetéseket - mindössze néhány nappal azelőtt, hogy a Moszkvára gyanakvással tekintő tatárok megemlékeztek volna a számukra megrázó évfordulóról.
Miközben a Krímről az ehhez hasonló politikai hírek terelik rá a figyelmet, elemzők szerint nem sokat hallani arról, hogy Oroszország értékes olaj- és gázlelőhelyekhez jutott a félszigettel.

"A Fekete-tenger térségében valóságos olaj- és gázkitermelési láz indult meg" - jegyzi meg a New York Times.
A Krím megszerzésével Oroszország kiterjesztette tengeri határait - egy nemzetközi szerződés értelmében - a parttól akár 230 mérföldre is megjelölheti egy-egy állam felségvizei határát.

"Fontos fejleményről van szó. Ezzel Ukrajnát megfosztják a lehetőségtől, hogy maga aknázza ki ezeket a forrásokat, mivel azok Oroszországhoz kerültek. Moszkva eredményesebben fejthet ki nyomást Ukrajnára" - jegyezte meg Carol Saivetz, az amerikai MIT egyetem biztonságpolitikai programjának Eurázsia-szakértője.

Gilles Lericolais a francia Állami Oceanográfiai Csoport európai és nemzetközi kapcsolatok programjának vezetője pedig azt mondta: "nyilvánvaló" az összefüggés a Krím csatlakozása és a tengeri lelőhelyek között.

Moszkvában viszont Dmitrij Peskov elnök szóvivő ezt határozottan visszautasította és arról beszélt: Oroszország akkora kitermelési potenciállal rendelkezik, hogy nem érdekli a krími olaj és gáz.

Az Exxon Mobil, a Shell és más olajcégek ugyanakkor még Viktor Janukovics volt ukrán elnökkel tárgyaltak a térség lelőhelyeinek kiaknázásáról. Az Exxon 2012-ben megállapodást kötött a közös kitermelésről és a kérdéses lelőhely értékét 12 milliárd dollárra becsülték.
Vladimir Socor, az eurázsia ügyekkel foglalkozó, washingtoni székhelyű Jamestown Alapítvány kutatója pedig azt jegyezte meg, hogy Oroszország átvette az ukrán állami gázipari cég krími ágának irányítását és elfoglalt két fúrótornyot is.

A Krím megszerzése emellett azért is előnyös Moszkvának, mert módosítani lehet a tervezett Déli Áramlat vezeték útvonalát. Ez eredetileg a Fekete Tenger legmélyebb szakaszán haladt volna át, hogy elkerüljék az ukrán felségvizeket. Moszkva így pénzt takaríthat meg - feltéve, ha megépül a vezeték.