A francia szocialisták természetes módon igyekeznek Francois Hollande győzelmeként eladni a múlt csütörtöki megállapodást, mondván, a korábbi, kizárólag a megszorításokra alapozó szemléletbe az új államfőnek a növekedést is sikerült bevétetnie. Az országgyűlés szocialista frakcióvezetője a 120 milliárd eurós intézkedéscsomagról egyenesen úgy vélte, hogy az "oxigéngömböt" jelent majd az európai gazdaságok számára.

A jobboldali ellenzék vezetői is inkább elégedett hangon szólnak a megállapodásról, Alain Juppé volt külügyminiszter például azt mondta, bár a növekedés ösztönzése a korábbi uniós törekvésekben is szerepelt, a mostani intézkedéscsomag mindenképpen előrelépést jelent.

A szélsőbal és a szélsőjobb vezetői egészen másként ítélik meg a történéseket. Az elnökválasztások első fordulójában a Baloldali Front színeiben több mint tíz százalékot elért Jean-Luc Melenchon úgy vélte, hogy Francois Hollande "statiszta szerepet" játszott Brüsszelben, ahol valójában a Nicolas Sarkozy és Angela Merkel által korábban kidolgozott megszorításokra bólintottak végleg rá az euróövezet vezetői.

"A liberalizmus még szélsőségesebb lesz, miközben semmivé válik a polgárok szuverenitása saját költségvetésük fölött" - elemezte a helyzetet a politikus, "aktív ellenállásra" szólítva fel Európa népeit. Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöke a végeredményt még ennél is szigorúbban ítélte meg, szerinte Brüsszelben múlt csütörtökön "államcsínyt" hajtottak végre az azon részt vett politikusok.
"Mindez nem fog működni" - mondta a politikusasszony, aki szerint mindenképpen eljön a nemzeti fizetőeszközökhöz való visszatérés pillanata, de mivel a unió jelenlegi vezetői ezzel a lehetőséggel nem hajlandók foglalkozni, ezért az brutálisan és káoszban fog megtörténni.

A gazdasági elemzők egy része kifejezetten óvatos az elfogadott szöveg kapcsán, néhányan azonban nyíltan megkérdőjelezik a találkozót követő optimizmust. A lille-i egyetem egyik közgazdászprofesszora például úgy véli az Alternatives Economiques című gazdasági hetilapban, hogy a brüsszeli döntéssel valójában a pénzpiacok nyertek.

A jövőben nem az Európai Központi Bank, hanem az Európai Stabilitási Alap segítheti ki közvetlenül a bankokat vagy vásárolhatja fel a kormányok adósságait, ám a szükséges pénzt az alapnak a pénzpiacokról kell beszereznie - fogalmaz Jean Gadrey, hozzátéve, hogy ezért cserébe a segítségre szoruló országok polgárainak fájdalmas megszorításokra kell majd számítaniuk.

Ami pedig a 120 milliárdos növekedési csomagot illeti, a professzor szerint az egyszerűen a már korábban, 2012-re és 2013-ra betervezett strukturális alapok elköltésének újraosztását jelenti. Ez utóbbi művelet miatt Gilles Raveaud, az egyik párizsi egyetem közgazdász tanára a brüsszeli tanácskozást a képmutatást csúcsának nevezi blogjában.