Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.79
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Kudarcba fulladhat a klímacsúcs

Dilma Rousseff brazil elnök jelenlétében megnyílt a fenntartható fejlődésről szóló Rio+20 konferencia Rio de Janieróban; egyelőre munkatárgyalások zajlanak. Egyes résztvevők már a munka kezdete előtt úgy vélték, hogy kudarcba fulladhat a találkozó. Az elfogadandó szövegtervezet a "zöld gazdaság" fejlesztésére helyezné a hangsúlyt, csakhogy a résztvevők nem tudnak megállapodni arról, mit is jelent ez.

New Yorkban, az előkészítő tárgyalásokon a delegátusok minden egyes vessző és pont miatt csatákat vívtak - írta a brit Guardian. A feladat az, hogy új megállapodást szövegezzenek meg a fenntartható fejlődésről.

Az ellentétek annak ellenére hatalmasak, hogy a szervezők már álmodni sem mernek arról, hogy kötelező vállalásokról beszéljenek. A résztvevő országoknak ehelyett azt kellett megfogalmazniuk, hogy "milyen jövőt akarnak". Emellett erősíteniük kell a megújuló energiaforrásokra és energiahatékonyságra épülő "zöld gazdaságot".

Utóbbi azonban parázs viták tárgya. A fejlődő országokat tömörítő G77-es csoport attól fél, a zöld gazdaság ürügy a nyugati államoknak arra, hogy "zöld korlátokat" állítsanak a szegényebb országban, kevésbé "tiszta" módon létrehozott termékekkel szemben. Az EU és más gazdag államok azt akarják, hogy minden ország hatékonyan használja fel forrásait, megújuló és alacsony szén-dioxid-tartalmú energiaforrásokat használjon fel, és csökkentse a szennyezést.

A fejlődő országok cserébe további kölcsönöket és támogatásokat és a technológiai tudás átadását követelik, amibe az Egyesült Államok és az EU nem megy bele.

Mindeközben a korábban borúlátó Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár most óvatos optimizmusának adott hangot. Szerinte sikerült haladást elérni a New York-i előkészítő tárgyalásokon, bár még van mit megbeszélni. A delegátusoknak 2000 oldalnyi ajánláson kellett átrágniuk magukat, de még mindig várat a megállapodás 26 nagy témakörben, például az élelmiszerbiztonság, a fenntartható energiatermelés és a globális irányítás és ellenőrzés kérdésében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×