Infostart.hu
eur:
393.59
usd:
344.01
bux:
121754.84
2026. március 15. vasárnap Kristóf

Van-e még esélye Nicolas Sarkozynek a győzelemre?

Május 6-án végleg eldől, hogy a következő öt évben ki lesz Franciaország államfője. Mivel péntek éjféltől ismét életbe lép a kampánycsend, a közvélemény-kutatók sorra közlik a választások előtti utolsó felméréseik eredményét, és mindegyik a szocialista Francois Hollande-ot hozza győztesként. Nicolas Sarkozy hívei azonban továbbra is állítják: a leköszönő államfőnek még van esélye a győzelemre. A kérdés az, hogy mekkora?

Csütörtök este Francois Bayrou, a jobbközép jelöltje, aki az első fordulóban meglehetősen siralmas eredményt ért el, általános meglepetésre közölte: személy szerint Francois Hollande-ra fog szavazni vasárnap. A politikus hangsúlyozta: nem ért egyet ugyan a szocialista jelölt programjával, de képtelen az elmúlt egy hétben a szélsőjobbal kacérkodó Nicolas Sarkozyre szavazni.

Bayrou ugyanakkor tartózkodott attól, hogy a rá választóknak tanácsot vagy útmutatást adjon, így a jobbközépre voksolóknak saját lelkiismeretük szerint kell szavazniuk május 6-án. Az már csak a választások után derül ki, hogy ennek a kormánypárti politikusok szerint teljesen összefüggéstelen és mindössze egy személyt, azaz Bayrou-t kötelező bejelentésnek milyen hatása lesz a végeredményre, az bizonyos, hogy a legutolsó felmérések szerint Francois Hollande-ra várhatóan a franciák 52,5-53 százaléka adja majd a voksát.

Az előrejelzések egyetlen bizonytalan pontját az ismét kiemelkedően magas határozatlanok száma jelenti, arányuk ugyanis eléri a 20 százalékot, ami a jobboldali elemzők szerint azt jelenti, hogy vasárnap bármi, így Nicolas Sarkozy újraválasztása is megtörténhet.

Ez utóbbi lehetőséget tartja egyébként valószínűnek az a közgazdász, aki egy társával kidolgozta az Electionscope nevű matematikai modellt, amellyel az utolsó három francia és amerikai elnökválasztás eredményét két hónappal előre pontosan megjósolták.

Bruno Jerome három napja azt mondta: Nicolas Sarkozy a szavazatok 50,2 százalékát fogja megszerezni, igaz, a közgazdász hozzátette: 1,7 százalékos hibahatárral számolnak, így Hollande győzelmét szerinte sem lehet kizárni.

A két jelölt sorsa továbbra is azoknak a szavazóknak a kezében van, akik az első fordulóban a szélsőjobboldali Marine Le Penre szavaztak, így erre a rétegre óriási nyomás nehezedik a jobboldali sajtó részéről. Ez utóbbiak arra figyelmeztetnek ugyanis, hogy Hollande hatalomra kerülése az ő felelősségük lesz, és a nagy kérdés most az, hogy ennek az érvelésnek milyen hatása lesz az érintettekre.

A felmérések mindenesetre azt mutatják, hogy e 6,5 millió választó 54 százaléka készül Nicolas Sarkozyre szavazni, a rábeszélések hatására azonban arányuk vasárnap a 75 százalékot is elérheti. Akkor pedig a leköszönő államfő biztos befutónak tekinthető.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rendzavarás nélkül lezajlottak az ünnepi megemlékezések
Minden a március 15-i eseményekről

Rendzavarás nélkül lezajlottak az ünnepi megemlékezések

Reggel katonai tiszteletadás mellett, Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében a budapesti Kossuth téren felvonták a nemzeti zászlót. Fél tizenkettőkor elindult el a Békemenet a Margit hídon át a Kossuth tér felé. Kiderült: az ottani ünnepségen Orbán Viktor mellett Szijjártó Péter és Lázár János is felszólalt. Hídfoglalást tartott délután a Kutyapárt, a Pilvax közben lezajlott a Mi Hazánk megemlékezése. A Nemzeti Menet résztvevői a Deák térről a Hősök terére vonultak, ahol negyed ötkor kezdődött a színpadi műsor. Magyar Péter öt óra után lépett színpadra. A napot biztonsági szempontból Kovács Zoltán foglalta össze vasárnap este.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Trump lesöpörte az asztalról a béketervet, Iránt és Izraelt is súlyos csapás érte – Híreink az iráni háborúról vasárnap

Trump lesöpörte az asztalról a béketervet, Iránt és Izraelt is súlyos csapás érte – Híreink az iráni háborúról vasárnap

Teljesen megbénult az olajexport, miután egy iráni dróntámadás következtében lángok csaptak fel az Egyesült Arab Emírségek egyik legnagyobb olajkikötőjében, a Fudzsaira terminálon. Amerikában a benzinárak 23%-ot ugrottak a közel-keleti háború kezdete óta. A bagdadi amerikai nagykövetséget is dróntámadás érte, az épületet két kamikaze-drón találta el, sérültekről egyelőre nincs hír. Donald Trump nem hajlandó békét kötni, amíg Irán fel nem adja nukleáris törekvéseit, az amerikai elnök emellett azt is belengette, hogy az első számú iráni vezető talán már nincs is életben. Percről perce követjük az iráni háború eseményeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×