A szocialisták elnökjelöltje, aki a Merkel-Sarkozy tanácskozás alatt Berlinben a német szociáldemokraták kongresszusán szólalt fel, úgy vélte, hogy a két politikus által javasolt módosítások valójában a spekulációk megfékezésére irányulnak, ám azoknak szerinte csak rövid ideig lesz hatásuk. Francois Hollande azt mondta, a probléma nem a költségvetések ellenőrzésével van, hanem azzal, hogy a módosítások elfogadása esetén automatikusan büntetnék azokat az államokat, amelyek költségvetési deficitje meghaladja a bruttó nemzeti össztermék 3 százalékát.

A Szocialista Párt szóvivője ennél lényegesen keményebben fogalmazott, egyenesen azt állítva, hogy hétfőn valójában a megszorítás szemlélete nyert, méghozzá kiütéses győzelemmel. Egy új alapszerződés azért nem jó válasz a gazdasági válság kezelésére, mert az Franciaország szuverenitásának a feladását jelenti az európai technokraták javára - hangoztatta Benoit Hamon. A politikus szerint az Európai Bizottság ezentúl például a francia oktatási vagy egészségügyi politikát is ellenőrizheti, és ha azzal nem ért egyet, úgy majd jön az Európai Bíróság büntetése.

A zöldek államfőjelöltje mindeközben azt hangsúlyozta, hogy Európát nem lehet kizárólag a megszorításokra és a költségvetési szigorra építeni, a szélsőbaloldali Lutte Ouvriere - magyarul Munkásharc - nevű párt egyik vezetője pedig úgy véli, hogy egy német-francia "protektorátus" kialakulása előtt állunk, amely uralni fogja a kevésbé gazdag országokat.

Az ellenzéki sajtó egyébként azzal jelzi, hogy a francia államfő túl messzire ment a német álláspont elfogadásában, hogy nemes egyszerűséggel Merkozynek nevezi Nicolas Sarkozyt. Kormánypárti oldalon mindeközben azzal igyekeznek elvenni a kritikák élét, hogy németellenességgel vádolják a hétfői megállapodás ellenzőit. Igaz, ehhez a művelethez maguk a szocialisták adtak számukra muníciót, egyik befolyásos politikusuk ugyanis a minap Bismarckéhoz hasonlította Angela Merkel politikáját.

A németellenességgel kapcsolatban egyébként a Le Figaro című jobboldali napilap megjegyzi, hogy az nem csupán Franciaországban, de Angliában és Görögországban is mindinkább megmutatkozik. A lap szerint az angolok az Európai Unió fölötti túlzott német befolyás miatt aggódnak, a görögök pedig azt nehezményezik, hogy német szakember ellenőrzi a rájuk kényszerített reformok végrehajtását, ami a náci megszállásra emlékezteti őket, Horst Reuchenbach athéni irodáját pedig a Gestapo új főhadiszállásának nevezték el.