eur:
412.9
usd:
390.77
bux:
79034
2024. november 27. szerda Virgil

Nézetkülönbségek a szlovák népszavazásról

Az érvénytelenség ellenére sikernek tartja a szombati szlovákiai népszavazást az ottani politikusok egy része. Az ellenzék szerint fölösleges pénzkidobálásról volt szó.

A várakozásoknak megfelelően érvénytelen lett az önálló Szlovákia történetében tartott hetedik népszavazás. A hivatalos eredmények szerint az ország csaknem 4 millió 400 ezer választásra jogosult polgára közül valamivel több mint 998 ezer voksolt, vagyis az arra jogosultak csupán csaknem 23 százaléka.

A szombati népszavazás érvényességéhez a bejegyzett választópolgárok több mint felének le kellett volna adnia voksát.
Szlovákiában eddig hét népszavazás volt, s csak egyetlen referendum, az EU-csatlakozással kapcsolatos népszavazás volt sikeres.

Amint az várható volt, a hatkérdéses referendumon az igen válaszok voltak túlsúlyban. A legtöbb igen válasz a képviselői menetelmi jog szűkitésével volt kapcsolatos, a résztvevők több mint 95 százaléka értett ezzel egyet.

A választók csaknem 93 százaléka egyetértett azzal, hogy a parlamenti képviselők számát 150-ről százra csökkentsék, Aránylag sokan, a voksolók csaknem 89 százaléka értett egyet a kormányzati luxusautók árának 40 ezer euróban való maximalizálásával.

A televízió és rádió üzemben tartási díjának eltörlését 87 százaléknyian helyeselték.. A legkevesebb igen válasz- alig 70 százalék - arra a kérdésre érkezett , mely az interneten való parlamenti választásra vonatkozott.

Az ellenzék bírálta és fölöslegesnek tartja a referendum megtartását, annál is inkább mert a népszavazás kérdéseinek nagy része szerepel szerepel az új kormány programjában is.A bírálok legfőbb érve az volt , hogy az eleve sikertelenségre ítélt referendum több mint 7 millió eurójába kerül az államkasszának.

A referendumot a második legerősebb kormánypárt, a Szabadság és Szolidaritás Pártja kezdeményezte, még a júniusi parlamenti választások előtt.. Richard Sulík pártelnök elképzelését több mint 400 ezer polgár támogatta a petíciós ívek aláírásával.

Maga Sulík nagy sikernek tartja, hogy csaknem egy millió polgár járult az urnákhoz. A koalíciós partnerek közül a Mikulás Dzurinda vezette SDKÚ és a Most-Híd párt langyosan viszonyult a kezdeményezéshez, a KDH viszont nyíltan nem támogatta a kampányt, maga Ján Figel pártelnök tüntetőleg távolmaradt a voksolástól.

Az ellenzéki Smer és az SNS a népszavazást elutasították, az SaS párt politikai reklámjának tartották. Robert Fico és Ján Slota pártelnökök nem vettek részt a szavazáson. Ficó szerint a referendumra költött 7 millió eurót ésszerűbben is fel lehetett volna használni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Robert Fico letette a telefont Trumppal, majd elfogadta Putyin meghívását

Robert Fico letette a telefont Trumppal, majd elfogadta Putyin meghívását

Robert Fico szlovák miniszterelnök telefonon beszélt Donald Trump újonnan megválasztott amerikai elnökkel, akivel közölte, hogy hasonló kihívásokkal néznek szembe, mivel mindkettejük életére törtek az idén. A kormányfő minderről a közösségi oldalán tájékoztatott, ahol alig negyed órával később azt is bejelentette, hogy örömmel fogadta el Vlagyimír Putyin orosz elnök jövő májusra szóló meghívását a fasizmus feletti győzelem moszkvai ünnepségére.

Nógrádi György: Donald Trump hivatalba lépésével új világ jön, talán biztonságosabb is

Donald Trump második elnökségének kezdetéről, az Egyesült Államoknak Európával kapcsolatos várható álláspontjáról, az orosz–ukrán háború lehetséges gyors lezárásáról, az USA Kína-politikájáról és a német belpolitikáról, a nagyjából három hónap múlva esedékes választás esélyeiről is beszélt Nógrádi György egyetemi tanár, biztonságpolitikai szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.27. szerda, 18:00
Szájer József
a Szabad Európa Intézet igazgatója
Robban a fizikai dolgozók fizetése Magyarországon - Már 700-800 ezer forintot is kaphatnak

Robban a fizikai dolgozók fizetése Magyarországon - Már 700-800 ezer forintot is kaphatnak

A minimálbér-emelések nemcsak az alacsonyabb keresetűek jövedelmét növelik, hanem az egész bérskálát felfelé mozdítják, bérfeszültségeket generálva a magasabb kategóriákban is. Az elmúlt években a kékgalléros dolgozók bérei gyorsabban emelkedtek, részben a minimálbér-növekedés és a munkaerőhiány okozta túlkereslet miatt. A következő években a béremelkedés folytatódhat, különösen az alacsonyabb bérkategóriákban - írta a Humán Centrum HR-szolgáltató közleménye.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×