Infostart.hu
eur:
385.18
usd:
331.8
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

A liberális demokratáktól függ, ki kormányozhat Nagy-Britanniában

Öt nappal a szocialista kormány vereségét hozó, de döntő többség híján patthelyzettel végződött brit parlamenti választás után, kedd délelőtt még mindig nem volt új kijelölt miniszterelnöke Nagy-Britanniának. A Winston Churchill vezette második világháborús kormány óta először, minden valószínűség szerint koalíciós kabinet alakul.

A két nagy politikai erőnek, a Munkáspártnak és a Konzervatív Pártnak a kisebb Liberális Demokrata Párt támogatására van szüksége ahhoz, hogy valamelyikük döntő parlamenti többséghez jusson és ennek birtokában alakítson kormányt. Mindkettő tárgyalt a liberálisokkal, akik vezetőjük, Nick Clegg bejelentése szerint rövidesen döntenek, hogy a maguk részéről miféle koalíció létrejöttét tartják megfelelőnek.

A múlt csütörtöki választáson 258 képviselői mandátumot szerzett Munkáspárt ragaszkodik a kormányhatalomhoz. Hogy megszerezze az 57-mandátumos liberális támogatást, és így felülkerekedjen a 306 mandátumos torykon, minden eszközzel igyekszik magához édesgetni a választáson gyengén szerepelt kisebb pártot.

A konzervatívok viszont érvényesíteni akarják csütörtöki győzelmüket és vezetőjüket, David Cameront szeretnék látni a kormányfői székben, tehát szintén hajlandóak engedményekre a liberális demokraták támogatása érdekében.

Akárcsak a Munkáspárt, végül a Konzervatív Párt is kényszerű ígéretet tett a brit választási rendszer reformjára, lehetőséget teremtve arra, hogy az arányos képviselet bevezetésével, "a győztes mindent visz" szisztéma megszüntetésével, a liberálisok előtt hosszú évek után lehetőség nyíljék a kormányzásban való részvételre. A toryk ezt a kérdést népszavazásra bocsátanák.

Hétfőn koraeste azután drámai változás állt be a koalíció létrehozása tekintetében, Gordon Brown miniszterelnök ugyanis bejelentette, hogy mivel tudatában van: személye mennyire akadályozza a munkáspárti-liberális szövetség megvalósulását, ősszel távozik, a pártkongresszus előtt lemond a Labour éléről, addig azonban ellátná az ország vezetését. Máris megindult a találgatás, hogy ki lesz majd az utódja.

A két nagy párttal folytatott tárgyalásai után a liberális parlamenti frakció a keddre virradó éjjelen gyűlést hívott össze, de éjfél után sem tudott döntést hozni. A pártot vezető Nick Clegg azonban kedd délelőtt közölte, hogy rövidesen végső stádiumhoz ér a döntés előkészítése.

A Konzervatív Párt élén álló David Cameron hétfő estig remélhette, hogy a liberálisok támogatásával ő kaphat megbízatást kormányalakításra, hiszen a liberális demokraták mindig azt hangoztatták, hogy Nagy-Britanniának tizenhárom év nagy hibákat vétő munkáspárti kormányzása után változásra van szüksége. De a változást talán megvalósultnak látja a párt Gordon Brown távozásában, és a választáson győztes David Cameron, többség hiányában mégsem tud életképes kormányt alakítani.

Ha munkáspárti-liberális koalíció jön létre, a parlamenti szavazások alkalmával nem lesz könnyű megbirkóznia a jelentős konzervatív párti többséggel, sok függhet attól, merre szavaznak majd egyes ügyekben a kicsiny észak-ír, walesi, skót és zöldpárti frakciók.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×