"Ha nem akarunk úgy járni, mint Görögország, akkor ezt a lépést meg kell tennünk" - egyebek mellett ezzel magyarázta a francia gazdasági miniszter, hogy miért fagyasztják be az elkövetkező három évre az idei szinten az állami kiadásokat.

Az intézkedést bejelentő François Fillon kormányfő azt mondta: ésszerűsíteni fogják az állami szektor működését, aminek hatására három éven belül az ezzel kapcsolatos költségek 10 százalékkal csökkennek majd, és megerősítette, hogy csak minden második távozó közalkalmazottat fognak helyettesíteni. "Nem mehet tovább, hogy olyan pénzt költünk el, amivel nem rendelkezünk, nem folytathatjuk az eladósodást, mert azzal a függetlenségünket kockáztatnánk" - fogalmazott a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy az adóemelést továbbra is el akarja kerülni.

Konkrét számokra lefordítva mindez azt jelenti, hogy 2011 és 2013 között a Fillon-kabinet mintegy kilenc milliárd eurós, mai árfolyamon közel 2500 milliárd forintnak megfelelő közpénz "megfogására" készül, és a takarékoskodásból nem csupán a minisztériumoknak, hanem az összes állami intézménynek, az egyetemeknek, múzeumoknak, munkaügyi hivataloknak, sőt az Országos meteorológiai szolgálatnak is ki kell vennie a részét.

Az ezzel kapcsolatos, konkrét útmutatásokat tartalmazó levelet a miniszterelnök a hét végén küldi meg a tárcák vezetőinek, akiktől egyébként elvárja, hogy további javaslatokat tegyenek a működésük ésszerűsítésére.

Mindez azonban a várható intézkedéseknek csupán az egyik részét jelenti, a kormányfő ugyanis az adókedvezmények, valamint a szociális juttatások rendszerét is felülvizsgáltatja majd. A pénzügyminisztériumban egyelőre még vizsgálják, hogy melyik az a lehetőség, amellyel a legtöbb megtakarítást el lehet érni, anélkül, hogy túlzott társadalmi feszültséget keltenének. A művelet azonban nem lesz egyszerű, a gazdasági miniszter nem véletlenül mondta azt, hogy a következő három év nem lesz rózsás a franciák számára.

Az ellenzéki szocialisták szerint a bejelentett intézkedések valójában gazdasági megszorítást jelentenek, amit a miniszterelnök természetesen cáfol, a szakszervezetek pedig azt mondják, az új kormányzati stratégiára a maguk részéről az eddigiektől teljesen különböző válaszokat fognak adni, ami egyebek mellett radikálisabb érdekvédelmi tevékenységet is jelenthet.

Mindeközben a francia konjunktúrafigyelő intézet egyik kutatója úgy véli, a francia gazdaság aránylag szolid és nem lenne szükség ennyire drasztikus lépésekre. Hogy a kormány mégis ezt az utat választja, annak Matthieu Plane szerint az Európai Unió minden országot egy kalap alá vevő, a "szent egységet" mindennél előbbre tartó politikája a felelős. A kutató azt mondta: a piaci szereplők felismerték a tagállamok különbözőségét figyelmen kívül hagyó uniós merevség gyengeségét, és most a legtörékenyebb országok kárára spekulálnak.