Budapest helyett Berlin lett az első kétoldalú tanácskozás színhelye Balázs Péter és Guido Westerwelle között, miután a német külügyminiszter a közelmúltban az újraválasztott afgán elnök hivatali beiktatásán való részvétele miatt lemondta magyarországi útját.

Mivel a magyar-német kapcsolat gyakorlatilag problémamentes, a felek egyetértettek abban, hogy még szorosabbra kell fűzni az együttműködést Berlin és Budapest között. Ezt szolgálja majd a kancellár újabb magyarországi, valamint Bajnai Gordon németországi látogatása.

Westerwelle helyeselte, hogy magyar tárgyalópartnere nemcsak Magyarország, hanem a visegrádi csoport elnöksége nevében is szorgalmazta a párbeszédet Berlinnel. Ez beleillik a német kormány azon törekvésébe, hogy erősítse az Európai Unió keleti partnerségi programját, továbbá a balkáni térség stabilizálódását.

Angela Merkel kormánya éppen ezen a héten hagyta jóvá a Bosznia-Hercegovinába vezényelt német békefenntartó erők mandátumának további egy esztendővel történő meghosszabbítását.

Balázs Péter és Guido Westerwelle berlini megbeszélésén foglalkoztak a megújuló unióval, ennek keretében kitértek az új Európai Bizottság összetételére. A magyar külügyminiszter szerint a lisszaboni szerződés életbe lépte esélyt ad a folyamatosság és a tagállamok kezdeményezéseinek koordinálására.

Az új állandó tanácsi tisztségviselők biztosítanak egyfajta folyamatosságot, és ezt kiegészít az a dinamizmus, amit az elnöki tisztségben egymást félévente váltó tagállamok sokszínűsége biztosít.

Balázs Péter utalt arra is, hogy a budapesti kormány nagy súlyt helyez a januártól esedékes, közös spanyol-belga-magyar uniós elnökségre. Hangoztatta azt is, hogy nem okozna gondot, ha közben Magyarországon kormányváltásra kerülne sor, az uniós elnökséget ugyanis a parlamenti pártok - köztük az MSZP és a Fidesz - közösen készítik elő.