A brit képviselők bizonyára a szívükhöz kapnak a szabályzat láttán. Ezek a főbb pontok: nem vehetnek fel az állam által visszatérített törlesztésű kölcsönt képviselői munkájukhoz szükséges londoni második lakás megvételére, hanem választaniuk kell néhány felajánlott bérlakás közül.

Továbbá: ha bármiféle visszaélésen érik őket, képviselői megbízatásuk lejártával nem kapják meg az igen nagy összegű búcsúpénzt. Ha eladnák a londoni második lakásukat, nem tarthatják meg a nyert összeget, hanem be kell fizetniük a pénzt az államkasszába. A családtagjaikat nem alkalmazhatják a parlamenti titkárságukon.

Ez az utóbbi pont máris felzúdulást keltett, a parlamenti irodákban alkalmazott feleségek és más rokonok úgy látják, hogy nem lehet őket egyik napról a másikra megfosztani az állásuktól. Ezért a szabályzat ezt a pontját csak a következő - valószínűleg mintegy fél év múlva tartandó -- választás után fogják bevezetni.

A Kelly-féle szabályzatnak összesen hatvan pontja van, mindegyik azt célozza, hogy bezáruljanak a kiskapuk, amelyek eddig módot adtak a képviselők különböző címeken benyújtott, végeredményben talán jogos, de mégis túlzó vagy éppenséggel fondorlatos költségtérítési igényléseinek figyelembevételére.

Kimondja a szabályzat azt is, hogy ezentúl nem térítik meg a takarítási, kertápolási és bútorvásárlási kiadásaikat, hiszen elég magas a jövedelmük ahhoz, hogy ezeket a számlákat a saját zsebükből fizessék ki. Nem lényegtelen tényező hogy az államkassza számára sokmilliós megtakarítást hoz az új szabályzat.