A 3I/Atlas nevű csillagközi üstököst az amerikai űrügynökség chilei teleszkóprendszere, az Atlas fedezte fel július elsején. Ez a harmadik csillagközi eredetű objektum, amelyet valaha felfedeztek a Naprendszerben. Az első a 2017 októberében azonosított Oumuamua volt, a másodikra pedig 2019-ben bukkantak rá, és a 2I/Borisov megjelölést kapta. A több mint 210 ezer kilométer/órával száguldó 3I/Atlasról később az is kiderült, hogy körülbelül 7 milliárd éves lehet, vagyis 3 milliárd évvel idősebb a teljes Naprendszernél, egyúttal a legősibb üstökös, amely valaha felbukkant.

Kiss László csillagász az InfoRádióban elmondta: az égitestek alapvetően a Nap körül ellipszis alakú pályán keringenek a Naprendszerben. A 3I/Atlasról azonban már a felfedezésekor egyértelműen meg lehetett állapítani, hogy nagyon különleges, eltérő a mozgása. Az égen látszó vándorlására ráillesztett pályákból kiderült, hogy a pálya excentricitása 6, amit a matematikában hiperbola alakú pályának neveznek. Ebből pedig egyértelművé vált, hogy

az új üstökös nem a Nap körül keringő égitest, hanem egy másik csillag körüli térrészből érkezett.

A 3I/Atlas sebessége a Naphoz viszonyítva 58 km/szekundum a végtelenben. A csillagász hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy a Napot övező Oort-felhőből (a Naptól mintegy 2000–200 000 csillagászati egységnyi távolságok között található üstököszóna, amelyben milliárdnyi üstökösmag kering) érkezett egy távoli üstökösmag, hanem egy másik csillag közeléből „szökött el valamikor”. Ilyen jelenség pedig előfordult már a Naprendszerben. Kiss László felidézte, hogy a Jupiter és a Szaturnusz az elmúlt 45 évben két üstököst is olyan pályára állított egy nagy bolygóközelítés során, hogy az üstökösök kirepültek a Naprendszerből hiperbola alakú pályán. A megfigyelések alapján a 3I/Atlas előbb üstökös kómát, majd csóvát is eresztő égi vándor.

Kiss László részben cáfolta azokat a megállapításokat, melyek szerint 3I/Atlas a Naprendszerből érkezett üstökösökhöz képest teljesen más paramétereket mutat. Mint fogalmazott, a csillagászat ismer olyan üstökösöket, amelyek a júliusban felfedezett objektumhoz hasonlóan több nikkelt termelnek a kidobott porfelhőben, mint vasat. Kiemelte, hogy az újabb megfigyelések során láttak vízmolekulát, míg a színképekben korábban szén-dioxid gázt mutattak ki. Az üstökösökben előfordul mérgező ciángáz is, és az elektromágneses sugárzás spektrumának rögzítésére, tanulmányozására és értelmezésére szolgáló spektroszkópiával a 3I/Atlas esetében is kimutatták a jelenlétét, ami egy újabb hasonlóság az eddig ismert üstökösökkel.

A Széchenyi- és Prima Primissima-díjas csillagász hozzátette: egyesek az állítják, hogy az új objektum „akár az idegenek űrhajója is lehet”, de ezzel egyáltalán nem ért egyet. Érvelése szerint a 3I/Atlas minden megfigyelési paramétere összeegyeztethető egy olyan üstökössel, ami a Naprendszertől eltérő tulajdonságú bolygórendszerből érkezett. Úgy véli, a Naptól jelentősen idősebb csillagtól szökhetett el. Megjegyezte:

ha a Nap képes arra, hogy égitesteket dobjon ki, akkor erre más csillagok is képesek lehetnek, ezért véleménye szerint semmi meglepő nincs abban, hogy ilyen égitestek léteznek.

Kiss László elmondta: a 3I/Atlas októberben kerül majd legközelebb a Naphoz, a Földről azonban nem fog látszani, mert éppen a Nap túloldalán lesz akkor. Mint fogalmazott, „relatíve Föld-közelséget valamikor decemberben él át”, akkor viszont már akár egy kisebb távcsővel is megfigyelhető lesz. A csillagászok már észrevételezték, hogy elkezdett csóvát ereszteni, a Gemini 8 méteres teleszkóppal fotókat is készítettek róla a napokban.

Ami pedig a 3I/Atlas további útját illeti, Kiss László tájékoztatása szerint idővel el fogja hagyni a Naprendszert ugyanúgy, mint a már említett Oumuamua intersztelláris kisbolygó és a 2I/Borisov intersztelláris üstökös a 2010-es évek második felében.