Július elsején, kedden a NASA aszteroidafigyelő rendszere, az ATLAS chilei Rio Hurtadóban található teleszkópja addig ismeretlen égitestet jelzett. Miután pályáját rekonstruálták, világos lett, hogy az objektum a Naprendszeren kívülről, a Nyilas és a Kígyó csillagkép közé eső irányból érkezett hozzánk - írja az Index.

Az eredetileg A11pl3Z kóddal ellátott égitest a 3I/Atlas nevet kapta a Nemzetközi Csillagászati Unió kisbolygóközpontjától. Az objektum pályája hiperbolikus, egy rövid időre felkerült a Földet megközelítő, potenciálisan veszélyes objektumok listájára. Csillagközi jellegét az Európai Űrügynökség is igazolta a szervezet bolygóvédelemért felelős igazgatója, Richard Moissl szerint.

A 3I/Atlas mindössze a harmadik csillagközi objektum, amit eddig ismerünk, az első a 2017-ben felfedezett, nagy figyelmet kapó 1I/Oumuamua) volt.

A második I-jelzésű, csillagközi térből érkező objektumot a Krím-félszigeten élő amatőr csillagász és teleszkópkészítő kisiparos, Gennagyij Boriszov fedezte fel 2019 augusztusában. Ez volt a 2I/Borisov, a Hubble-űrteleszkóp adatai alapján egy fél kilométeres üstökös, amely a Föld méretének 14-szeresén elnyúló csóvát húzott maga után.

A kutatók 10-20 kilométer közé becsülik a 3I/Atlas méretét, és valószínűleg javarészt jégből áll. Annak is fennáll a lehetősége, hogy erősebben veri vissza a fényt, ezért nagyobbnak tűnik, mint amekkora valójában.

Az üstökös nem jelent veszélyt a Földre nézve, mert nem kerül közelebb, mint a Nap-Föld távolság 1,6-szorosa.

Jelenleg 420 millió kilométer távolságban tartózkodik, útja során október 30-án kerül legközelebb a Naphoz, nem sokkal a Mars pályáján belül. Az 3I/Atlas másodpercenként 68 kilométeres sebességgel halad, ezzel sokkal fürgébb két elődjénél.

Az üstököst csak a déli féltekéről lehet majd megfigyelni. A szakemberek hangsúlyozták, hogy mindössze egy, a Naprendszeren áthaladó mintegy tízezer csillagközi objektum közül, csak éppen sokkal nagyobb náluk.

Az Európai Űrügynökség bolygóvédelemért felelős igazgatója szerint egyelőre nem megvalósítható olyan küldetés, ami utolérné és tanulmányozná az égitestet. Ha egyébként nem így lenne, egy ilyen üstökös vizsgálata értékes tudományos adatokat szolgáltathatna arról, milyen mennyiségben fordulnak elő aminosavak előanyagai, és mekkora eséllyel létezhet élet egy szomszédos csillagrendszerben.