Az Ifjúságkutató Intézet idén januárban online kérdőív segítségével összesen 1000 15–39 év közötti magyarországi fiatalt kérdezett meg étkezési szokásairól.

Ennek a korosztálynak a negyede kénytelen egészségtudatosan étkezni, tehát van olyan egészségügyi problémája a háttérben, ami diétát, tudatos étkezést kíván meg – mondta Székely Levente, az MCC Ifjúságkutató Intézetének igazgatója az InfoRádióban. Az is látszik, hogy ahogyan lépünk előre az életkorban, még ebben a viszonylag szűk életkori csoportban is növekszik azoknak az aránya, akik kénytelenek tudatosan étkezni, tehát 25 éves kor felett például magasabb arányban mondják azt, hogy kell figyelniük arra, hogy mit esznek, mint mondjuk a 15–17 évesek – tette hozzá. Van különbség abban is, hogy nőket vagy férfiakat kérdezünk, a nők tudatosabbak ebben a tekintetben, mint a férfiak, és településtípus szerint is látunk különbséget, itt a budapestieket lehet kiemelni, ahol a legmagasabb azoknak az aránya, akik figyelnek arra, hogy mik érkeznek.

A Ifjúságkutató Intézet kutatásaiból kiderül, hogy a magyar fiatalok többsége nem tartja trendinek a gyorséttermeket, és többségük legalább hetente készít ételt saját magának vagy családtagjai részére.

A dolgozók 25 százaléka, a tanulók 23 százaléka, míg a munkaerőpiacról kiszorult nem tanuló, nem dolgozó fiatalok csupán 16 százaléka kénytelen egészségügyi okokból tudatosan étkezni.

A 15–39 évesek harmada szerint vannak olyan ételcsoportok, amelyek önmagukban is károsak az egészségre (például glutén, cukor, tej, hús stb.). A nagymintás ifjúságkutatás friss eredményeiből tudjuk, hogy például

cukrozott üdítőitalt a magyarországi fiatalok negyede, húst közel fele, míg tejet 38 százaléka naponta fogyaszt.

A nyers zöldség vagy gyümölcs napi fogyasztóinak aránya 39 százalék, cukormentes üdítőitalt 15 százalék, vegán húst 3 százalék fogyaszt naponta. A napi gyógyszerfogyasztó fiatalok aránya 8 százalék, míg táplálékkiegészítőt 12 százalék, vitaminkészítményt 26 százalékuk fogyaszt napi rendszerességgel.

Az egészséges táplálkozás iránti fokozott érdeklődést mutatja, hogy az Ifjúságkutató Intézet által megkérdezett 15-39 évesek közel harmada a közösségi médiában is gyakran fogyaszt tudatos étkezéssel kapcsolatos tartalmakat, ami elsősorban nőkre (35 százalék) és a budapestiekre (38 százalék) jellemző. Az online információforrások kiemelten fontosak, az Ifjúság’24 jelentésből látjuk, hogy a fiatalok fele rendszeresen tájékozódik online egészségügyi kérdésekkel kapcsolatban.

Az egészséges táplálkozás fókuszba kerülése nem csupán magyarországi sajátosság, nemzetközi szinten is foglalkoznak a fiatalok táplálkozási problémáival. Az Eurostat felmérései szerint az Európai Unióban ugyan a fiatalok döntő többsége saját bevallása szerint jó egészségi állapotnak örvend, mégis minden ötödik nő és minden hatodik férfi krónikus betegségekről számolt be a 16–29 éves korosztályban. A WHO 2024-es jelentése szerint

Európa-szerte egyre kevesebb serdülő fogyaszt napi rendszerességgel zöldséget vagy gyümölcsöt, pedig napi öt gyümölcs és zöldség fogyasztása ajánlott a felnőttek egészségmegőrzése érdekében.